Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

házy (Eszterházy) Pál nádor emberei. Jelen van: Buda Gergely, kb. 75 éves, Baki (Baky) Mihály, kb. 80 éves, Németh (Németh) Mátyás, kb. 60 éves. Dabas (Dabass) határából elindulva egy dombhoz érkeztek, amely Dabas és Sári határán fekszik. Itt két új földhányást emeltek. Innen keletre fordulva egy új földhányást emeltek, a Sári és Mántelek között fekvő határon. Nyugatra fordulva olyan helyre értek, amelyet Sári és Mán telek határának mondtak és ott egy új földhányást emeltek. Innen nyugatra fordulva Sári és Mán te lek határán egy dombhoz értek, ott emeltek egy új földhányást. Innen egyenesen a mocsárig mentek, ahol Mántelek és Ürbő határa van. Nyugatra fordulva a mocsártól egy dombhoz értek, amit Mántelek és Peszér határának mondtak. A határjelet megújították. Nyugatra fordulva a szentmiklósi királyi útra érkeztek, amelyet Gyón és Dabas közti határnak mondanak. Az útról északra fordulva egy tóhoz értek, dombok között és egy bizonyos Sambuum (?) nevű domb oldalát határnak mondtak. A dombok között a Ráckevére (Raczkevi) vezető régi útra jutottak, majd Dabas felé fordulva egy dombhoz értek, mely Gyón, Dabas és Mántelek közti határ. A határjelet felújították. Innen felfelé elértek oda, ahol Sári határa végződik és Mántelek határa kezdődik, a dabas i határ folytatódik. A földhányást megújították, (latin) 1696. No. 1., 3. 255. Sőtér (Söter) Ferenc alispán kiküldi Wathay (Vattay) János kérelmére Pesten, 1696. szeptember 28-án kelt vármegyei határozat alapján Fitos (Fittos) Ferenc szolgabírót és Koczián (Koczian) Gergely esküdtet, hogy vizsgálatot folytassanak Szentlőrinc (Szent Lörincz) és Gubacsi puszták területén lévő kőbányáról. A tanúknak feltett kérdések: 1. Tudja-e, látta-e, hallotta-e a tanú, hite után vallja meg, hogy minemű kőbánya vagyon nem messze a Rákos (Rakoss) nevű folyóvíztől, azon bánya hová való: Szentlőrinchez, avagy nemes királyi szabad Pest városához tartozandó? 2. Tudja-e, hogy a török idejben kik „béllették" azon kőbányát? És kinek adóztak tőle? Szentlőrinci török úrnak, vagyis a pesti seregnek, azaz néhai Buday Pál úrnak a halála után néhai Wathay (Vattay) Pál úrnak szoktak adózni tőle, úgymint akkorbeli szentlőrinci magyar úrnak 3. Tudja-e a tanú, hogy a gubacsi határ a pesti határral hol „egyez" meg, a Duna partján a pesti határban van a Duna pagonyának oldalán lévő régi kőbánya, vagyis a Gubacsban és viszont azon kőhatár, tudniillik a pesti és a gubacsi jön össze a sáncároknál és a Duna horgasánál? 4. Tudja-e a tanú, hogy minemű két tó vagyon a táján, Büdös- (Büdös) és Fehér-tó (Fejér To) nevűek? Ezek közül melyikük vagyon a pesti és melyikük a gubacsi határokban?