Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

nemes Füle Istvántól és Zsíros (Siros) János körösi lakosoktól is hallotta, hogy az a lajosi határ. A harmadik és negyedik kérdésre csak azért tud igen­nel válaszolni, mert így hallotta, de nem tudja biztosan. Az ötödikre kijelen­tette, hogy Kecskeméten lakó Kis Mihály többek, így Kati (Katj) Péter és Hegedűs János, továbbá körösi Csatái Nagy János és Török János jelenlét­ében és a tanú előtt mondotta, hogy azért ásta a három vermet, mert addig az övé a föld, azon belül már lajosi. Ezután csak a 12. kérdésre válaszolt, mert pontoson tudja, hogy kecskeméti Godány Demeter, Aracsi János és Fekete Tóth György a nyaralókat Kőrösön lakó lajosi gazdák engedelméből bírták. Használatukért Kőrösre adóztak, és végtére is a körösiek is vágták ki azokat. Maga a tanú és még két atyafia akarta használni. Kérték Zsíros János akkori körösi főbírótól, mert nem volt nyaralójuk. Inkább körösieknek akarták volna árendába adni, mint kecskemétieknek. 28—30 esztendeje vágták ki a nyara­lókat. A 13. kérdésre igennel válaszolt. A 14. kérdésre azt vallotta, hogy a körösiek mindaddig szabadon bírták a lajosi földeket, mezőket, ameddig a kecskemétiek erőszakkal el nem foglalták a szántó és kaszáló mezőket, nya­ralóhelyeket. A 15. kérdésre vallja, hogy soha nem volt ott a határ, ahol a kecskemétiek mondják. 16. kérdésre: jó tanúnak tudja Jó Mátét és Nagy Györgyöt. 2. tanú: Nagy Pál, kb. 40 éves, a Makcsay (Makcsai) család körösi jobbá­gya. 1—2. kérdésre, mint az 1. tanú. A 3. kérdésre azt válaszolja, hogy 14 év­vel ezelőtt a nevezett helyen körösi juhokat legeltetett, azt a kecskemétiek nem ellenezték, és nem is művelték ott a földet. A negyedikre azt mondja, hogy a Fajdos-hegynek a tetejét hallotta lajosi határnak néhai kecskeméti Aranyi Jánostól, amit rajta kívül is sokan hallottak, így a körösi Úrházy János és Csatái Nagy János. Ám kecskeméti Aranyi András azt mondta erre, hogy bolond, olyan öreg már, nem tudja, mit is beszél. A nyolcadikra vallja, hogy Boros János sem régen építette a kertet, mert a hely 8—9 éve még marhajáró mező volt, nem volt ott egy barázdányi szántás sem. A kilencedikre azt vála­szolja, hogy 20 éve, mióta a Budai országút feletti határhányás ott van, azt lajosi határnak tudja. 10. Biztos abban, hogy a Zsombékos-tó partján volt je­let Mező Mihály kecskeméti szántotta ki, jóllehet az lajosi határ, mely mellett maga sokszor főzött is, amikor legeltetett. A 11—13. kérdésre újat nem tud mondani. 14. A pozsonyi kamara engedelméből árendálták a körösiek, s a kecskemétiek apránként foglaltak el mind több és több földet, már 16 eszten­deje vitatkoznak a határokon. 16. Jó tanú Zsigri (Sigri) István. 3. tanú: Czuczor András 35 éves, Semsey (Semsei) György körösi jobbágya. A 10. kérdésre vallja, hagy néhai Pintér (Pintér) Miklóstól, Úrházy János néhai gulyásától hallotta, hogy igazi lajosi határjel, ami a Zsombékos-tó part­ján állt. Szabadon legeltetett ott, s „ott is bogárzottak" a marhák. 4. tanű: Németh (Nemet) István, 40 éves, Keglevich (Keglevith) Miklós körösi jobbágya. Semmit sem vallott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom