Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

I. fejezet A gyermekévektől a jogásztalárig

A jeles napon született gyermeket Ráckeve város református lelkipásztora Károly névre keresztelte. A csecsemő szülei, Ács Gergely és Tóth Zsuzsanna asszony aligha gondolhatták, hogy gyermeküket a sors már születésének időpontjával is, a zsarnokság elleni küzdelemre választotta ki. Nekik, a földnélküli zselléreknek, ebben a rosszul induló és közben is több, szinte természeti katasztrófával sújtó esztendőben, a legfőbb gondjuk csak akörül forgott, hogy miként biztosítsanak gyermeküknek a magukénál valamivel jobb életet. Ács Gergely, mint a szigeti parasztemberek többsége, igen nehéz körülmények között tengette életét. Saját földdel nem rendelkezvén, a Ráckevei Királyi Uradalom bálványosi és bankházai pusztaföldjeiből árendált egy-egy ekealjnyit. Az uradalom által bérletbe bocsátott silányabb minőségű földeken csak verítékes küzdelem árán lehetett biztosítani a megélhetésre valót. Az árenda, a dézsma és az adó gyakran még a következő évi vetőmagot is elvitte. Ezért az uradalmi földek bérlői termésük egy részét mindig igyekeztek elrejteni. Ám, ha rajtavesztettek, kétszeresen kellett megfizetniök az uradalmi járandóságot, így járt 1840-ben Ács Gergely is. A nehéz életkörülményekkel magyarázható, hogy az olyan becsületes és köztiszteletben álló személy, mint Ács Gergely — aki környezetének bizalma folytán éveken keresztül Ráckeve mezőváros külső tanácsának választott tagjaként tevékenykedett a közigazgatási testületben

2 — csalásra vetemedett. Az eset úgy történt, hogy Ács Gergely a hugyéi és bálványosi pusztákon termelt búzáját a „dézsmás uraknak fel nem válván, eltagadta." De csalása kitudódott, és büntetésként kétannyi dézsmát vettek terméséből.

3 Ács Gergely „ezen büntetés alkalmával azt merészelte kikiáltani, hogy nem kár volna azokat fel aggatni, kik a szemül leendő adásba megegyeztek."

4 A dézsmálás rendje, a tanácsülési jegyzőkönyv bejegyzése szerint, az érdekeltek és így a Királyi Uradalom részéről is tekintélyes tisztviselők bevonásával, közmegegyezéssel történt. „Minthogy pedig Ács Gergelynek ezen meggondolatlan, alávaló és Motskos 2 Pest Megyei Levéltár. Ráckeve mezőváros tanácsülési jegyzőkönyve. 1848—25. sz. (A továbbiakban: Tanácsülési jkv.) 3 Ua. 1840—211. sz. 4 Uo. 194. 1. „...szemül leendő adás" — a beszolgáltatandó szemes gabona mennyisége.