Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

IV. fejezet A végveszély napjaiban

helyet környező falvak viszonyait, mivel 1849 májusában, Pest lövetésének napjaiban, ideiglenesen Rákospalotára kényszerült áthelyezni hivatali központját, mégis, a felhívás megjelenése után új és sok szempontú vizsgálat elvégzését tartotta szükségesnek. Meg kellett ismernie a környék teljesítőképességét a hadra kelők elszállásolására és vízzel való ellátása tekintetében. Táborozásra alkalmas területeket kellett kijelölnie és tartalék élelmiszer raktárakat létesítenie. Ezzel párhuzamosan gondoskodnia kellett a környék lakosságának védelméről, mert a hevenyészve és válogatás nélkül összeszedett „keresztesek" között sok olyan személyre is számíthatott, akik a rablástól, sarcolástól vagy a környékbeli lakosság más módon történő zaklatásától sem riadnak vissza. Mindez óriási erőfeszítést igényelt, hiszen Ács Károlynak csupán néhány beosztott tisztviselője volt. A hadra kelők összeírását a járás egész területén személyesen irányította és ellenőrizte. Megfelelve a megyei választmány utasításának, több ízben hívott össze népgyűléseket, ahol többnyire saját maga ismertette az ország nehéz helyzetét és a szükséges intézkedéseket, a hazafiaktól elvárt áldozatokat, melyek talán képesek lesznek megváltani és szabaddá tenni az országot. Ács Károly perirataiban visszatérő kitétel, és az osztrákok részéről különösen nehezményezett magatartása volt Ács Károlynak a nép körében végzett felvilágosító tevékenysége és hivatali hatalmát is felhasználó radikalizmusa. „O a lehangolt elméket ismét éleszteni, a népet a forradalmi ügynek megnyerni, s a forradalmi kormány intézkedéseivel megismertetni igyekezett ... felhívásaiban a leghevesebb kifakadásokkal élt a felséges dynastia és a cs. kir. seregek ellen, a népet kitartásra, a forradalmi parancsok pontos teljesítésére és újoncoknak önkénytes állítására hívta fel, a községi elöljáróságnak és papságnak a nekik átküldött forradalmi függetlenségi nyilatkozat ünnepélyes kihirdetését megparancsolá és a népnek bőszítését minden alkalommal kötelességül tevé."

10 A Függetlenségi Nyilatkozat templomi kihirdetésének valósággal megrendítő hatása volt, különösen a falusi emberekre. A szószékről elhangzó nyilatkozatot Isten szavaként fogták fel és az isteni igének kijáró tisztelettel és kötelességérzéssel fogadták. Látván a templomi Ács Károly hadbírósági ítélete a Pesti Napló 1852. évi 648. számában.