Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

IV. fejezet A végveszély napjaiban

mert mindennemű húzás—vonás rablásnak fog tekintetei, s mint ilyen, kérlelhetetlen szigorral büntettetni. A községben beszállásolva lévő budapestiek feletti felügyelést rend­őri tekintetben a helybeli Jegyző Urakra ruházom, illetőleg köteles­ségökké teszem. E rendeletem minél nagyobb számú lakosok előtt gyorsan kihirde­tendő. Költ R. Palotán, május 17-én 849. Acs Károly főszbíró. Meghagyatik Áts Károly főszolgabíró úrnak, hogy t. h. kormány­biztos Irányi Dániel úrnál magát személyesen bejelentvén, attól a ki­szállított és szállítandó családok iránt veendő utasítás nyomán Han­gyás Imre úrnak, mint éppen e célra mellé rendelt megyei biztosnak segítségével egyetértve az illető járások főszolgabíráival is tegye a kellő intézkedést, kijelentvén mindenütt, hová ily családok rendeltet­tek, hogy azoktól, kik éppen a haza érdekében tett hadi működés kö­vetkeztében szenvednek, szállásbért elfogadni, annál inkább követelni nem szabad, egyszersmind arra is felügyelendvén, és nevezett biztos Úrral felügyeltetvén, hogy a falukra kihelyezett, és helyezendő pesti lakosok élelmiszerekben fogyatkozást ne szenvedjenek, úgy azonban, hogy a nyerészkedők zsarolásának kitéve ne legyenek. Költ Nyáregy­házán, május 17-én 1849. Nyári Pál m. k. első alispány " 96 Ács Károly az idézett okmányban a menekültügyek teljes jogú inté­zésére nyert felhatalmazást. Rendeletét, mint hajdan a legfelsőbb pa­rancsokat, gyorsfutárral vitték helységről helységre szerte a megyé­ben. Ács Károly, hogy megfeleljen a Nyári Pál utasításában foglaltak­nak, az alábbi átirattal fordult főszolgabíró kollégáihoz: Pest Megyei Levéltár. IV. 103—b Pest-Pilis-Solt Vármegye Forradalmi Bizottmá­nyának iratai, Iratok 1849—72. Az alispán névaláírása mellett szereplő m. k. rövi­dítés jelentése: maga kezével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom