Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 3. Visegrád városképe a 18. század első felében

együtteshez (épületegyüttesekhez) nagy gyümölcsöskert is tarto­zik, amelyet a jelenlegi inspektor művel, és a termést is ö élvezi. A leírásból nem derül ki pontosan, hogy a két épületrész össze volt-e építve egymással. Valószínűleg a baloldali rész mélyebben, a Dunához közelebb feküdhetett, hiszen az áradások nagyobb kárt tettek benne. Az egész leírásból arra lehet következtetni, hogy az uradalmi ház nem újonnan, nem egy időben épült, hanem részle­tekben, a régi középkori épületek átalakításával, felhasználásával állították helyre az igények fokozódásának megfelelő ütemben. Erre utal, hogy egyes helységek boltívesek, mások nem. A balol­dali ház valószínűleg úgy készült, hogy egy régi kőből épült pa­lotát toldottak ki téglafalakkal. A földesúri épületek mind 1749-ben, mint 1755-ben földszinte­sek voltak. Az uradalmi épületegyüttest a kerttel együtt 1749-ben 1902 aranyra becsülték. Az uradalmi gazdasági épületek fontos tartozéka volt a földesúri malom, amely a mai Malom-völgyben épült és a Malom-patak vi­ze hajtotta. Maga a völgy is róla kapta a nevét. A török hódoltság utáni Visegrád egyik legrégebbi épülete volt, már az 1690-es években is használta az akkori budai kamarai erdőmester. 59 Lehet, hogy a malom is középkori alapokon állt, mivel kőből készült cseréppel fedett épület volt, ami nem általános a közönséges fa­lusi malmoknál. A malom ekkor már csak egy kővel dolgozott, holott 1699-ben még két követ hajtott. A molnár lakrészében egy szoba, egy konyha és egy kamra nyert elhelyezést. Értéke 450 Ft volt. Földesúri épület volt még a kör alakú, jól épített kőfalból ké­szült, cseréppel fedett mészárszék, ami minden bizonnyal szintén a hajdani város egy régi romos épületének a helyreállításával jött létre. 1749-ben 60 aranyat ért. A földesúri kocsma 1 helyiségből és egy istállóból álló épületét kivették a becsű alól, mivel azt egy­beépítették a kocsmáros házával. A kocsmáros, Widermann György (visegrádi telkes jobbágy) egész évben a földesúr borát mérte. (A földesúri kocsmán kívül természetesen a falunak is volt kocsmája.) A kocsma földesúri része fa alapokon álló nyers, dur­OLUetCF:87N:69. 1699.

Next

/
Oldalképek
Tartalom