Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 3. Visegrád városképe a 18. század első felében

3. VISEGRÁD VÁROSKÉPE A 18. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Az a 12 ezer arany, amelyet a Starhemberg örökösök a 40 ezer arany visszaváltási ár felett a birtokba fektetett beruházásaik megváltásaként megkaptak, csak kisebb részben eredt a koronabirtok, a visegrádi uradalom betelepítéséből és az uradalmi gazdálkodás kiépítéséből. Az összeg legnagyobb részét a helyrehozott uradalmi épületek elvesztése miatt járó kárpótlás tette ki.

55 A romos épületek helyreállításának a folyamatáról csak elszórt adatok vannak Visegrád városképén, amely Bél Mátyás művének illusztrációjaként készült, még jól láthatók a városfalak maradványai, bár ezeket később elbontották. Kivehetők még a templomok és a volt középületek, így a királyi pénzverőkamara maradványai.

56 Az épületek közül néhányat már az eladományozás előtt helyrehozott a kamarai adminisztráció erdőmestere, Brunner György, a kamarai uradalom gazdasági vezetője, Kövér János udvarbíró és az ott tartózkodó bányatisztviselők, akik ezeket az épületeket lakták. Mégis az uradalom jelentős lakó- és gazdasági épületeit — amelyeket később, 1765-ben a kamarai birtokbavétel után átalakítottak és tovább építettek — a Starhemberg család állította helyre: Visegrád romokból való újjáépítése az ő tevékenységükhöz köthető. Az általuk végzett újjáépítés végeredménye részletesen megtalálható a birtokátadás alkalmával készített kamarai felmérésekben és becslésekben.

57 Az 1749-ben és 1755-ben készített értékbecslések összehasonlításakor feltűnik, és a tények ismeretében furcsának tűnik, hogy a jelentősebb építkezések 1749 után történtek. Mintha Starhemberg Gundacker halála után az örökösök nem vették volna komolyan Grassalkovits Antal visszaváltási ügyködését, és az uradalmi gazdálkodást felfejlesztendő nagyobb arányú beruházásokba fogtak. Forrásadatok híján erre 55 OLUetCF:81 N:45. 1755. 56 Bél M: Notitia III. 470. 1. 57 OL U et C F: 74 N: 8. 1749.; U et C F: 81 N:5. 1755. A Starhemberg család 1752. évi építkezéseiről nem maradtak fenn tervrajzok. Ismert viszont Schade Lénárd kamarai építész tervrajza az 1770-es évekből, amely az uradalmi magtár újjáépítését és a szintén emeletes új intézőlakot ábrázolja.