Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 2/b A végleges megtelepedés története

A 18. század első évtizedeiben még jelentékeny arányú szlávság lassan eltűnik a német—magyar mezővárosból annak ellenére, hogy a nagy kolerajárvány (1738) miatt jelentős lakosságcsökkenés következett be és Visegrád eltartóképessége kedvezőbb lett. Ebben az időszakban népesülnek be azonban ismét a Pilis hegység belsejében lévő falvak, Pilisszentlászló, Pilisszentkereszt, Pilisszentlélek, amelyek a török hódoltság idején szintén elnéptelenedtek. Az említett falvak földbirtokosa a pesti pálos rend volt. Közülük 1740 előtt egyedül Pilisszentlászló volt lakott, ahová főként szlovákiai (volt felvidéki) szlávok vándoroltak be.

52 A többi pilisi falut is ők népesítették be, de néhány szláv család Visegrádról is átköltözött, pl. az 1701 óta Visegrádon lakó Kránitz Lőrinc fia már szentlászlói lakos. Érdemes felfigyelni arra a tényre, hogy a továbbiakban is rendszeresen, szórványosan, egyenként, vagy akár csoportosan beköltöző németek közül egy sem akadt, aki a Pilis hegység közepén fekvő, erdővel körülvett falvakat választotta volna lakóhelyül. Igaz, ezeknek a falvaknak a lakossága a magyar etnikummal sem bővült. Az ok valószínűleg az egyes etnikumok korábbi életmódjával, gazdálkodási szokásaival függ össze, a betelepülők igyekeznek ennek a lehető legjobban megfelelő településre költözni. A 18. század közepén Visegrádra érkező szláv nemzetiség már nem a mai Szlovákia, a Felvidék településeiről, hanem Cseh- és Morvaország területéről jött, szinte kivétel nélkül mint iparosmester, vagy kötelező vándoréveit töltő legény. Az ismert eredetűek szülőhelye az ország teljes területén szétszórva található: Chomuto (Komotau), Medenec (Kupferberg), Hramec Kralove (Königrátz) stb. A földesúri vadászok nagy része már ekkor cseh—morva származású volt Magyarországon, a visegrádi uradalomban pl. Landmann Ferenc és Jan Kobiczky.

53 A magyar betelepülők ebben a későbbi időszakban Pozsony, Nagyszombat, Vác, Buda környékéről jöttek, jól mutatva azt a Fügedi Erik: Beitrage zur Siedlungsgeschichte der Slowaken im 18. Jahrhundert auf dem Gebiet des heutigen Ungarns. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1965. 289—329. Uő: Agrárjellegű szlovák település a török alól felszabadult területen. Agrártörténeti Szemle 1966. 3. 317. 1., Magyar E: A pálos rend 1989. Ld. a betelepülők származási helyeit feltüntető térképmellékleteken.