Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 2/b A végleges megtelepedés története

kas, Szinai). A két utolsó, a Farkas és Szinai leszármazottai szintén napjainkig Visegrádon éltek és élnek. A magyarok közül többen uradalmi szolgálatban álltak. Lengyel Mátyás sokáig a település egyetlen molnára, uradalmi molnár volt, a falusiaknak, csak később, 1740 után voltak saját malmaik. A Kemény család tagjai uradalmi hajdúk voltak, Csombor Péter pedig sokáig uradalmi kocsis. Az ismert származású németek első nagyobb csoportja a Diliingen melletti Blindtheimből, Grünheimből (Gremheim) Berghausenből, Teisenhofenből jött Visegrádra az anyakönyvi bejegyzések szerint. Feltehetően innen jött az ismeretlen eredetű németek egy része is, hiszen a német családtörténeti szakirodalom kimutatta, hogy az 1700-as évek elején jelentős népességkirajzás indult meg erről a vidékről Magyarországra, elsősorban a Dunakanyarba és a főváros környéki Duna-menti falvakba (Taksony, Dunaharaszti, Soroksár).

49 Némelyikük neve megtalálható a visegrádi anyakönyvekben is a származási hely megjelölése nélkül (Hitzlberger, Enderle, Steinbinder). Előfordulhat, hogy más, az anyakönyvekben csak svevus (sváb) névvel megjelölt családok is erről a kis térségről jöttek. Diliingen környéke ma már Bajorország, de abban az időben, a 18. század elején a lakosság vallomása alapján még sváboknak számítottak. A Diliingen környéki aprófalvakban az anyakönyvek átvizsgálása esetén valószínűleg több, a korabeli visegrádi lakosságnévsorokból ismerős névre bukkannánk az Endreléken, Steinbindereken, Hitzelbergereken és Gerstmayereken kívül. Utóbbiak eredetéről az anyakönyvek hallgatnak, származási helyüket az említett német szakirodalom tisztázta. A vizsgálatba érdemes bevonni a felsorolt falvak szomszédait is, hiszen pl. a Gerstmayerek a Berghausen melletti Wolpertstetten lakosai voltak és ez a helység sem szerepel a visegrádi anyakönyvekben.

50 Érdekes, hogy a Diliingen környéki falvakból senki sem telepedett meg Nagymaroson, pedig azonos uradalomról lévén szó, valószínűleg hasonló feudális szolgáltatások, illetve a kezdetekben néhány évig azonos kedvezmények vártak volna rájuk ott is. A Wirth A.: Gemeinden. 28—30. 1. Wolpertstetten is Diliingen közelében található, tehát a Blindtheim stb. falucsoportba tartozik.