Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)
II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 6. Életmód, kultúra, egészségügy, vallás
A falusi tanítók a 18. században másutt is gyakran ellátták a jegyzői teendőket, a két hivatalt kötelező érvénnyel csal Mária Terézia tanügyi törvénye (Ratio Educationis) választotta szét. 152 Az anyakönyvi adatok alapján a vizsgált korszakban a következő tanítók oktatták a visegrádi kisdiákokat: 1721 • Baumgartner (keresztneve ismeretlen) 1726— -1732 • Fischer Jeromos (jegyző is) 1732— •1735 • Csaby Jakab f 1740 • Hadergasser Menyhért (az évszám a tanító halálának az időpontja) 1741— 1750 Kernhofer Godefrid (jegyző is) 1735— -1755 » Gebler András 1756 Fissender János 1758— 1759 • Johan Anton Zierlein 1759 Záhorszky Mátyás A mezőváros egészségügyi ellátása a bába és a seborvos (chyrurgus) feladata volt. A bába személyének a kijelölésébe az egyháznak is volt beleszólása. Abban az esetben, ha a bába a szülés után úgy ítélte meg, hogy az újszülött nem éri meg a keresztelőt, maga keresztelte meg. Ezt a tényt az anyakönyvekbe is bevezették. Az intézményes bábaképzés szintén Mária Terézia nevéhez fűződik. Az első ismert visegrádi bába Dobniczky/Dubniczky kisnemes felesége volt 1713-ban. A Dubniczky család az 1710-es években költözött át Visegrádról Dunabogdányba, akkor, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Pleyer jószágkormányzó jóvoltából a település polgárainak a jogállása mezővárosi polgár helyett egyszerű falusi jobbágy lesz. 1716 és 1718 között Apfel Mária végezte a bábái teendőket. Maga is szabad (libertinus) jogállású volt: talán a szintén szabad Apfel János rokona. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Fettinger/Fellinger Anna segédkezett a szüléseknél. (O talán Feliinger György erdőkerülő felesége volt.) 1746-ból van ismét konkrét adatunk a bába tevékenységéről, név nélkül, az azonban bizonyos, hogy ő (vagy családja) sem jobbágyállású, hanem szabad ember volt.
