Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

I. Visegrád története a török kiűzése után a kincstári igazgatás idején (1684—1700)

komáromi vár vezetői uraltak. A királyi jogügy igazgató beigazolódni látta a korábbi kamarai félelmeket, azt, hogy a komáromi vártisztek a török kori helyzetet kihasználva megpróbálják az uradalmat végleg megszerezni. A problémát Visegrádnak és a hozzá tartozó uradalomnak az eladományozása oldotta meg. 1699-ben az uradalmat Bécs védője, Ernst Rüdiger Starhemberg gróf szerezte meg 40 ezer rajnai arany forintért. Halála után (1700) a birtokot egyenes leszármazottai örökölték, gyámjuk Gundacker Starhemberg lett. Az uradalom elidegenítése előtt az akkori szokás szerint leírást, leltárt készítettek a birtokról és a róla várható jövedelmekről 1699-ben. A leírás meglehetősen szűkszavú, lakosságnévsort sem tartalmaz, de az egyetlen forrás abból az időszakból, amely mégis valami felvilágosítást ad a település helyzetéről. (A következő 50 évben 1749-ig, hasonló, leíró jellegű levéltári forrás egyáltalán nem maradt fenn a visegrádi uradalomról, annak Starhemberg korszakáról. A Starhemberg család levéltárában mindössze 1732-ből maradt néhány összeírás és számla. Visegrád első helytörténészének, a 19. század végén élt Viktorin plébánosnak a hagyatéka — a feltételezések szerint jelentős helytörténeti forrásanyag, benne a falu História Domusa, amelyet rendszerint minden plébánián vezettek — a Matica Slovenska birtokába került, és gyakorlatilag hozzáférhetetlen. Visegrád történetének ezt az időszakát mindöszsze a különféle összeírások és az anyakönyvi bejegyzések alapján csak a hézagosan lehetett rekonstruálni.)'

5 15 OL U et C F:87 N:69. A Starhemberg család iratait a linzi tartományi levéltárban őrzik. Érdeklődésemre a magyarországi birtokokra vonatkozóan csak az alábbiakban használt töredék anyaggal tudtak szolgálni. A kb. 80 db iratból álló anyag fotókópiáit a linzi levéltár megküldte az Országos Levéltáron keresztül. Valamennyi 1732-ben kelt, nagyobb részük a hatvani uradalomra vonatkozik. A Viktorin hagyaték Nagyszombatra kerülését néhai Dr. Héjj Miklós nyugalmazott múzeumigazgató szíves közléséből tudtam meg, az információért ezúton is köszönetet mondok. A nagyszombati levéltárba írt levelemre Elzbeta Holosova levéltárostól azt a felvilágosítást kaptam, hogy a hagyatékot részben a liptószentmiklósi székhelyű hazafias szlovák kulturális egyesület, a Matica Slovenska, részben a Liptószentmiklósi Városi Múzeum vette át. A História Domusba jegyeztek fel a plébánián minden — a falu életében bekövetkezett —jelentős eseményt.