Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 5. A mezőváros gazdasági élete (Mezőgazdaság, kézművesség és kereskedelem. A lakosság társadalmi tagozódása)

Az uradalom pálinkafőző házához helyi lehetőség híján budai rézkovácstól (Kupferscmidtmeister) kellett vásárolni a két akós pálinkafőző üstöket. Dengler Márton „Purger und Kupferschmidtmeister in Ofen" a számlákat saját keze írásával állította ki. A nagymarosi kovács és a lakatos kisebb javítási és karbantartási munkákat végzett az uradalmi épületeken, főleg a különféle deszkákhoz és pallókhoz való szögeket készítették. Az igényesebb vasárut azonban Fossmann András váci vaskereskedőtől (Eysenhandler) vásárolták a visegrádi, a nagyoroszi és a hatvani uradalom számára 1732-ben. Fossmann szintén saját kezűleg állítja ki számláit.

124 Gerlitz András visegrádi asztalos az uradalmi épületekhez csinált ajtókat és ablakkereteket 1732-ben kelt számlája szerint. Az ő keze munkája volt az uradalmi pince ajtaja is. Új padozatot, padlót ácsolt a cselédszobába és az építkezésekhez, a téglafalazásokhoz állványzatot készített. A helyi kőművesekkel az uradalom csak kisebb javításokat végeztetett, ők inkább a visegrádi lakosság építkezésein dolgoztak. A nagyobb építkezések kivitelezésével Steier Ferenc váci építőmestert (Baumeister) bízták meg, aki magát Maurermeisterként írta alá. 1732-ben a nagymarosi templomon, a présházon és a pálinkaégető épületén dolgozott. A két utóbbi munkálatait az alapoktól a tetőszerkezetig vitte, ő szerezte be az építőanyagot, szerződtette az ácsokat a kőműveseket és a segédmunkásokat, az építkezés befejeztével pedig elszámolt az anyaggal és a kifizetett napszámokkal. (Egy kőműves napszámért 50 dénárt fizettek akkor, amikor egy öl tűzifát 25 dénárért vágtak ki az erdőn, és 40 dénárért szállítottak az erdőből a Duna-parti faraktárba.) A templomon végzett munkajellege a számlából nem derül ki, csak annyi bizonyos, hogy 60 kőműves napszámot igényelt.

125 A visegrádi uradalmi épületeken dolgozó Friedenfels nevű építőmesterről létezésén kívül semmilyen adat nem maradt fenn, tevékenységi köre ismeretlen. A mezővárosi lakosság fennmaradó nagyobbik hányadának, a földnélküli vagy csak szőlővel rendelkező zselléreknek elsősor124 Uo. "25 IT„