Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

I. Visegrád története a török kiűzése után a kincstári igazgatás idején (1684—1700)

Hamarosan a budai kamarai erdőmester, név szerint Brunner György, kamarai jágért is állított az erdők kitermelésének az irányítására. Brunner, aki tisztét 1699-ig viselte, maga is berendezkedett Visegrádon, ezt mutatja, hogy a későbbi Malompatak tájékán rétet foglalt magának, 1699-re már malmot is működtetett ugyanitt és a romos városi házak közül is rendbe hozatta valamelyiket, vagyis ingatlant szerzett Visegrádon.

11 A 17. század végén az itt élő lakosságot nem annyira a földesúri vagy a vármegyei terhek sújtották, mint a császári katonaság ellátására adandó szolgáltatások, fa- és szénaszállítmányok, vagyis fuvarozás a katonaság számára, más néven a forspont, ezen kívül a hadiadó, főleg ennek természetbeni formája, a katonaság beszállásolása. Kezdetben a visegrádiak még nem is tudtak eleget tenni ezeknek a kötelezettségeknek, 1696-ban földesuruk, a budai kamarai adminisztráció kéri Pest vármegyét, hogy a 100 forintnyi hadiadót ne vessék ki rájuk, mivel még teljesen szegények, még nincs gazdaságuk, kétkezi munkával és fuvarozással tartják fenn magukat.

12 A helység adómentessége fokozatosan csökken, 1697-ben szénát, 1698-ban pedig már frissen feltört szántóföldjeik búzatermésének egy részét kell a katonaságnak szállítaniuk, amellett, hogy a hadiadó alóli mentességüket is megszüntették. 1699-ben beszállásolási kötelezettségüknek is eleget tesznek, a Kollonics ezredből helyeznek el katonákat Visegrádon. A kamara által előírt robotjukat, a faszállítást és favágást folyamatosan teljesítik.

13 1699-re nagy változások következtek be a település életében. A kamarai birtokot, amely a török korban egy ideig a komáromi vár tartozéka volt, átmenetileg egy bányatársaság vette bérbe. A társaság vezetői: a komáromi harmincados, a komáromi vajda, győri nemesek és polgárok, valamint a budai kamarai adminisztráció tisztviselői, akik azonban óvatosságból mindig név nélkül szerepelnek az iratokban. A tagok között megtalálhatók a komáromi vár katonái, győri, esztergomi, váci és budai polgárok és katonák, "OLE 279. 1696. jan. 19. N:63.: 1696. máj. 16. N:30.; PML Közgy. jkv. 1697. 203. 1.; OL 279. Lajstromkönyv 63. 1. 1699.; PML IV. 23. Közterhekkel kapcsolatos összeírások CP. II. 31. 1701. 12 OL E 279. 1696. dec. 14. N:40.; PML Közgy. jkv. 1696. 83. 1. 13 PML Közgy. jkv. 1697. 185. 1., 1698. 319. 1., 1699. 456., 628. 1.