Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 5. A mezőváros gazdasági élete (Mezőgazdaság, kézművesség és kereskedelem. A lakosság társadalmi tagozódása)

kereskedelmet az uradalom saját kezelésbe vette, uradalmi konvenciós hajós lett. Ugyanakkor féltelkes jobbágy volt, aki földingatlannal is rendelkezett. A hajózást ő is a kamarai birtokigazgatás kialakítása idején, 1756-ban hagyta abba — ha hihetünk a vallomásának 70 éves korában, ami abban időben rendkívül magas kornak számított —, majd átköltözött Dunabogdányba. Idős korában feltehetően már a hajóutakon nem vett részt, csak a mun112 kákát irányította. Fröhlich Mihály Kádármester. Az alsó-ausztriai Ludweiss faluból jött Visegrádra, mint ezt János nevű fiának 1744-ben kötött házasságakor megtudjuk. Az 1732 és 1736 közötti időszakban költözhetett ide, az 1736-ban készült vármegyei összeírásban még házas zsellér, 1739-ben már esküdt, 1742 óta földesúri kádármester, 1749-ben mint konvenciós uradalmi cselédet nem írják össze. Ugyanebben az évben Kolb Mihály mészárossal közösen saját tulajdonban lévő (nem földesúri) hajómalmot működtet a kisoroszi Duna-ágban. (A hajóvontató út — mint erről még szó lesz — a hegyes terep miatt a Szentendrei-sziget után már nem a kisoroszi Duna-ágban vezetett, hanem a szigetcsúcsnál átcsapott a váciba.) 1750 után Fröhlich Mihály már földesúri pincemester (cellarius), majd az új uradalmi pincék megépítése után 1753-ban kulcsár, a borászat vezetője lett. Ezek után otthagyta az uradalmi szolgálatot és 1755ben már egyedül tulajdonosa a Kisoroszi melletti hajómalomnak. Ugyanakkor a kádármesterséget is folytatta, helyesebben a műhelyt fenntartotta és féltelkes gazdaként kevés szántóval, szőlővel és kerttel is rendelkezett. Mint kádármester és malomtulajdonos egyike lett a mezőváros legtehetősebb polgárainak, aki műhelyében, malmában és a mezőgazdasági munkában is szolgákat vagy béreseket foglalkoztatott. Testvére vagy egyik fia, Frigyes 1748ban Visegrádról Torbágyra távozott. A 18. század közepén és második felében az Almásyak mellett a Fröhlich család volt Viseg11 Az 1720. évi országos összeírásokban nem írják össze. Linz: 1732. 130