Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 5. A mezőváros gazdasági élete (Mezőgazdaság, kézművesség és kereskedelem. A lakosság társadalmi tagozódása)

A mezőgazdaságból szerezhető jövedelmüket a helyiek híres és messze földön kelendő gyümölcstermesztésükből egészítették ki. Ezt a jövedelemforrást már Bél Mátyás kiemeli, de valamennyi forrás szól róla kívüle is. Megtalálható a jobbágyok válaszaiban, vallomásában is, amelyet Mária Terézia Urbáriumának az életkörülményeik iránt érdeklődő kérdőpontjaira adtak. Sajnos nem maradt pontos leírás a határban termő valamennyi gyümölcsféleségről, de az biztos, hogy a dió, a szilva, a csonthéjasok (cseresznye) megtalálhatók közöttük. A gyümölcsöt már ekkor is elsősorban Pest—Budán adták el.

107 Rétjeik, legelőik a korai összeírások tudósításai alapján eleinte egyáltalán nem voltak, az erdei tisztásokon és az erdőben a fák között kaszáltak maguknak szénát és ott is legeltettek. Később a házak végétől a Duna partjáig húzódó gyümölcsösökké alakított kertekben az erdőkből irtott kis tisztásokon kaszáltak. A legeltetés a korszak végéig az erdőkben történt. A földbirtoklás alakulása a mezőváros társadalmában Ha azt vizsgáljuk, hogy a földbirtoklás hogyan oszlott meg a mezőváros tagjai között és a föld a lakosság melyik rétegének a kezében volt, megállapítható, hogy már az 1730-as évekre kialakult egy viszonylag szűk csoport, amelynek a tagjai a mezőváros társadalmi és gazdasági életében döntő szerephez jutottak. Ez a mezővárosi elit vegyes összetételű. Részben az első megtelepülőkből és utódaikból tevődött össze: Farkas, Almásy, Dobos (más néven Nagy), Vitkovics, Apfel, Traub, Hitzlberger, Gross, Schaili. Szinte valamennyien folytattak életük bizonyos szakaszában iparos vagy mezőgazdasági termeléssel össze nem függő vállalkozói tevékenységet: révész, molnár, kocsmáros, mészáros, hajótulajdonos. Ezek a foglalkozások jelentették egyébként Visegrádon az érvényesülés csúcsát. Az elitet alkotó másik réteg a volt uradalmi alkalmazottakból, cselédekből került ki, jelezve azt, hogy a Starhemberg uradalomban kifizetődő volt uradalmi szolgálatba állni. A későbbiekben valamennyien jól jövedelmező ipart Bél M: Notitia. III. 497. 1.; PML IV. l.-h-l 1. Úrbéri tabellák. Visegrád.