Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 4. A Starhemberg uradalom gazdálkodása és birtokszervezete

zért vágják és hordják ki a Duna partjára. A pénzért történő ölfavágatás azonban nemcsak a Starhemberg uradalom sajátja, ezt a formát valószínűleg a Dunakanyar erdeiből a fővárosba szállított fa nagy mennyisége tette szükségessé. Pénzért vágatták a fát a pesti pálosok pilismaróti uradalmában éppúgy, mint Dunabogdányban, amely ekkor még Zichy birtok volt. Az viszont már ismét csak a Starhemberg gazdálkodásra jellemző, hogy az igényesebb munkafázisokat a mezőgazdasági munkákban is napszámosokkal végeztették robotosok helyett, így pl. az aratást és a szőlőművelés munkáit.

85 Az uradalom fent vázolt gazdálkodásához igazodott az uradalmi alkalmazottak és cselédek összetételének és számának a megválasztása, vagyis az uradalom birtokszerkezetének a kialakítása, amelyre az alkalmazottak és a cselédek alacsony száma volt a jellemző. A 18. század kezdetén az uradalom élén a budai kamarai adminisztráció volt titkára, Johan Joseph Pleyer/Bleyer állt, mint a Starhemberg grófok magyarországi birtokainak plenipotenciáriusa, jószágkormányzója.

8 (Ilyen magas rangú tisztség a négy faluból álló kis visegrádi uradalomban — a kortárs uradalmakhoz viszonyítva — felesleges is volt.) A közvetlen gazdasági feladatokat Kövér János udvarbíró (Hofrichter), majd Binder Márton tiszttartó irányították. Pleyernek nagy része volt abban, hogy Visegrád oppidumból gyakorlatilag falu lett és a mezővárosi kezdemények elsorvadtak. Mária Terézia Urbáriumának kilenc kérdőpontjára adott paraszti válaszok, vallomások szerint Pleyer a korai német és magyar megtelepülök szerződését, kontraktusát elvette —- a megtelepítési szerződés szövegét ezért máig sem ismerjük — és a mezővárosi polgár státusnak megfelelő pénzbeli feudális járadék mellett a robotot is bevezette. 7 Valószínűleg ezután épült ki az a kevés allodiális gazdálkodás az uradalomban, L. Gál É: Óbuda., 1988.; Magyar E: Pilismarót. 1989. A magyarországi nagybirtokok birtokszervezetére: Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711 —1848. Bp. 1988. Kövér János udvarbíró. OL E 279. 1701. júl. 1. N:3. Binder Mártont az anyakönyvek provisorként említik 1712-ben. Az úrbéri kérdőpontokra adott válaszok: PML IV. 87-d. 156. Úrbéri perek. Visegrád. (Visegrád úrbéres anyaga az OL C 59. Úrbéri tabellák c. fondjából hiányzik.)