Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

I. Visegrád története a török kiűzése után a kincstári igazgatás idején (1684—1700)

nemzetiségű jövevényt elfogad. A megtelepítő levélnek az adatok szerint akkor még nem volt hatása, Visegrád még néhány évig lakatlan maradt.

6 A németség nagyobb tömegben történő szervezett beköltöztetésére és letelepítésére első ízben az 1690-es években került sor. A bécsi udvari bizottság 1689-ben hirdette meg telepítő pátensét a Német Birodalom lakói számára. A pátensben már konkrétabb feltételeket közölnek a megtelepedni szándékozókkal, pl. a jövevényeknek 5 éves adómentességet ígértek. A következő években indult meg a német telepesek áradata, ekkor még elsősorban a Felső-Rajnavidék sűrűn lakott területeiről. Az 1690-ben érkezeit első csoportok főleg egyházi birtokokra költöztek. A korai periódus telepítései ritkán voltak sikeresek. A jövevények az elterjedt mendemondák, hírek miatt (Magyarországon az elvetett rozsból is búza lesz, a szőlőtőkéken pedig aranyvessző terem) túlzott várakozással és a termelő munka megindításához szükséges pénzhez képest túl kevés tőkével érkeztek. Ugyanakkor szülőföldjüket az ismeretlen, bizonytalan jövő miatt nem a megalapozott egzisztenciájú, jómódú parasztok, hanem az otthon is nehezen boldoguló, nincstelen, ezért könnyebben mozduló, vállalkozó elemek hagyták el. A befogadók, a telepítők, egyházi, világi földesurak stb. is csak hosszabb idő után ismerték fel azt, hogy az újonnan betelepülőknek nagyobb segítségre, a terhek lényegesebb enyhítésére van szüksége.

7 A Pest megyei adóztató hatóság, a vármegye első ízben 1692ben és 1693-ban tünteti fel Visegrádot lakott településnek.

8 Első lakóiról, nemzetiségükről, létszámukról semmit sem tudunk. Ezt még ekkor a vármegye sem tudta megállapítani, nem is írta össze 6 OLE 279. Budai Kamarai Adminisztráció. Expeditionen, 1688. okt. 6. Nyomtatásban kiadta: Tafferner A.: im. IV. k. 47. 1. Megemlítve a visegrádi Mátyás Király Múzeum 1988-ban rendezett „A 300 éves Visegrád" c. kiállítás forgatókönyvében, amelyben tévesen határozták meg Visegrádot 1688-ban lakott helynek. 7 Magyarország története 1686—1790. Bp. 4/1. 49—50. 1. 8 Pest Megye Levéltára (PML) IV. 1-a. Közgyűlési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: Közgy. jkv.) 1692. 241., 245.: 1693. 384. A Zichy család a komáromi várkapitányság jogcímén Visegrádra is igényt tartott, amely jól kiegészítette volna óbudai uradalmukat. L. Gál Éva: Az óbudai uradalom a Zichyek földesurasága alatt (1659—1766). Bp. 1988. 46—48. 1.