Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)
II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 3. Visegrád városképe a 18. század első felében
rajzok többsége sematikus. Visegrád azonban kivételnek látszik, a város látképéhez hasonlóan az alaprajz szerint is a volt várfalakkal és városfalakkal elkerített palotaromok — a későbbi földesúri, uradalmi épületegyüttes — térben és szintben elkülönülnek a tulajdonképpeni mezővárostól. A volt palota és a falak a Dunáig nyúlnak és tőlük nyugatra kezdődik a hosszú egyutcás, az utca mindkét oldalán telkekkel és házakkal beépített falu vagy mezőváros. A magtárat az uradalmi majorsági épületegyüttes szélén építették 1752-ben, így fordulhatott elő, hogy szinte egybeépült a falu szélső, gyúlékony zsúptetővel fedett házaival. A megyetérképen látható alaprajz szerint 1733-ban a falu beépített területe még nem terjedt ki a Malom-patak mai medréig. Temploma a Duna-partján állt. A kinagyított városábrázoláson a Salamon torony irányában, az uradalmi városrészben még egy kis templom, vagy kápolna található szintén a Duna partján. Ami a jobbágyok házait illeti, Bél Mátyás azt állítja, hogy a lakosság a palota köveit hordta el házai építéséhez. A régészeti kutatások jelenlegi állása szerint ez az állítás nem igazolható. 65 Ebben az esetben rejtély, hogy hova lettek a volt palota és város építőkövei. A mezőváros — amelyet Bél Mátyás inkább falunak tart — házai általában vályogból épült zsúpszalmával fedett falusi parasztházak voltak. 1732-ben a szokásos katonai beszállásolás alkalmával de Saintignon alezredes szakácsa felgyújtotta szállásadójuk zsúpszalmával fedett házát, tűzvész keletkezett. A jóvátétel és kártérítés ügyében a megye pereskedett a hadsereggel. 66 Feltételezhető, hogy nemigen volt jobb ház a jobbágyházak között, mert a rangosabb tiszteket nem a falu legrosszabb házában helyezték el. Az azért lehetséges, hogy a házak alapozásához felhasználtak néhányat az értékesebb kövekből. A kövek elkerülhettek a hatvani uradalomba, a hatvani és a nagyoroszi földesúri Starhemberg épületekhez is. Ld. 17. sz. jegyzet. PML Közgy. jkv. 437. és 526. 1.
