Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Regeszták

1654. No. 16. 121. Püspökhatvan (Püspök Hatvana) és Szilágy határainak megállapítására Tarnóczy Mátyás váci püspök kérésére végzett tanúvallatás Váchartyánban. A kihallgatott tanúk: 1. Hartyáni (Hartjanj) Tamás nemes abban az évben, mikor Bethlen Gábor Barsnál volt táborban, vette meg Egry (Egri) Andrástól és Almássy (Almassi) Miklóstól Györköt (Gjörk), s annak határát ők mutatták meg neki a rétnél levő Nagy útig, s azt mondta, hogy azon túl ne menjenek, mert azon túl püspökhatvani föld van, „s ugyan az patakon mire Vacz felől semmit sem mutattak magoknak s nem is adtak, azmely penigh Püspök hatvana felől való pesti (?) útig (?) azokat úgy vacziak kaszaluk ugy mint püspökhatvani réteket". A Gallami-rétet (Gálon) ret) szilágyinak tartja a csonka tölgyfáig, mert meg is vették három esztendeje. Pataji (Pataj) János, Pomázi (?) Ber és Kovács (Kovacz) Pállal kaszálták s a szalmát a szilágyiakkal vitték (?). Amely határok vannak a Hegyes-hegyen (hegjes Hegj) kívül Kürt (Kürt) felé, Györk és Püspökhatvan felé, azokat az mácsaiak is az mácsai urak Ecsken. (?) 2. Halas (Hatass) Gergely, Begányi (Beganj) Andrásnak Hartyánban (Hártyán) lakó jobbágya vallja: a Gallam-völgyet (Gálon Völgy) szilágyinak tartotta, s azoknak kaszálta. 3. Király (Kiralj) Albert, Ráday (Radaj) Andrásnak 60 éves, Halason (Halass) lakó jobbágya vallja: a Gáliam (Gálon) földi réteket és erdőt mindig a szilágyiak bírták. 4. Csank (Czank) János, Begányi Ferencnek 50 éves, Felsőnémedin (Felső Nemedj) lakó jobbágya a nevezett földet szilágyinak vallja. Kaszált rajta. 5. Tóth (Tot) (?) Pál, Gosztonyi (Gostoni) Miklósnak 35 éves Felsőnémedin (FelsőNemigj) lakó jobbágya a Gáliam földet szilágyinak mondja. 6. Kopa (?) János, Begányi úrnak 50 éves jobbágya vallja: 10 éve lakik Némedin, s a Gallam-rétet mindig a szilágyiak bírták, (magyar—latin) 1654. No. 17. 122. 1654. április 9-én PPS vármegye megbízása alapján a Vácott (Vacz) lakó Varga János és Fráter (Fráter) Balázs, a Foton (Fot) lakó Csitári (Csitári) István és a Tordán lakó Tönköly (Tenkely) István esküdtek kiszálltak a püspökhatvani és györki (Györké) határokra. Először a Hármas határhoz mentünk, mely Hármashatárnak egyike szilágyi (Szilád), egyike györkei, a harmadik püspökhatvani, de ott semmi hányást nem tettünk, sem újítottunk. Onnan tovább mentünk a Hármashatárnak irányába, fenn a hegy tetején vetettünk egy hányást s onnét alább mentünk egyenesen a Fekete-berek (Fekete