Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)
Regeszták
Márton, Hont vármegye szolgabírája és Kasza Ferenc, ugyanezen vármegye esküdtje Egry (Egri) István kérésére tanúkihallgatást tart. A tanúnak feltett kérdések (De eo utrum): « Tudják-e, hogy Mácsa (Macsa) és Ugy (Ugy) falu felöl Szilágy (Szilaghy) felé feljövő Ó út (Ó Utth) „az rakottjakon kívől egy hányott határon", a Bércen (Bercz) megy föl a Galamb-rét (Galamb retth) völgyére. Onnét a szántóföldek között ki a három hányásra, s ezt a határt nevezték azelőtt györkei (Giörke) határnak. Előbb onnét a Fekete-peres-erdőtől (Fekette peres erdő) fel a Bércre levő úton, onnét felszínére fordul a püspökhatvani (Pispek hatvan) szántóföldek között. Ott van valami három hányott határ, onnét a Vásár-hegyre, a Vásár-hegy alatt a rét szélében van egy kőkút, a „Juhar fa" alatt, onnét ismét Püspökhatvan felé felhoz és áttér úgy „fel sinyre", ahol egy nagy kő van, ezen egy kereszt, és ott egy darabon rétség megy alá Györké felé, „az mellett az Görkeiek tartanak az nagy árkon, az ároknak a végiben is kő volt". De vagyon két hányott határ is. Egyik püspökhatvani, a másik Györké felől a györkei határ, és azon alul napkelet felé Ecsken györkeinek tartják, a Kállai úton alul, a Vásár-hegyen (Vassar hegi) fölül az szoneth (?), „az hajdúk elhozták a rétségről az püspök hatvaniakat és az püspök hatvaniak az görkei asszonyokat, azon rétségrül széna takarásról vittenek el". Tudják-e, hogy a györkei határban van-e? « Tudják-e, hogy mikor kimentek határt járni, a püspökhatvaniak ott találták őket a györkei (Görke) határjáráson. Mondta nekik a Macsán (Macsa) lakó Balogh István: „mit jártok tik ith, hissem tudiátok, hogy nem az ty határotok, hanem Görkey határ." Erre azt mondták: „magunk jol lattyiuk, hogy Görkey határ, csak hogi a Bíró parancsolia, hogy az hatarth jaryuk". A kihallgatott tanú: 1. Balogh István, Galambosi Lászlónak Mácsán lakó 52 éves jobbágya vallja: a györkei határ az, amelyet a deutrum leír. (magyar—latin) 1653. No. 8. 96. 1653. október 14-én Ráday (Rádai) András, PPS vármegye megbízásából Varga János, Vácott (Vacz) lakó esküdt, Tönköly (Tenkeli) István esküdt és Fráter (Fráter) Balázs, Vácott lakó esküdt Tarnóczy (Tarnóczy) Mátyás váci püspök kérésére kiszálltak Püspökhatvanra (Püspök hatvana) és Győrökre (Giörök) és tanúkihallgatást tartottak. A tanúknak feltett kérdés (De eo Utrum): « Melyik az igaz határ Püspökhatvan és Győrök között? A kihallgatott tanúk: 1. Hering (Herénghi) Imre, 80 éves surányi (Surán) lakos vallja: a Gáliam mellett lévő három hányott határ az igaz határ, az egyik püspökhatvani, a másik györki, a harmadik szilágyi (Szilád).
