Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Regeszták

A másodikra: azt is tudja, hogy Ottrok, másként Tugári Albert Rapon született, és ott is nőtt fel, és bátyjával, néhai Ottrok Györggyel együtt jobbá­gya volt Batha Bálint atyjának és leszármazottainak, s úgy tudja, ha nem halt volna meg Ottrok György, most is Rapon lakna Ottrok, másként Tugári Al­bert. A harmadikra: úgy tudja, hogy Ottrok, másként Bartha (Barta) Miklós mindig Ottrok Györggyel lakott, és a háború óta laknak Csekekátán (Cseke Kata). A negyedikre: úgy tudja, hogy mikor néhai Ottrok György 60 forinton megváltotta Ottrok, másként Bartha Miklóst néhai Madách Györgytől, az to­vább is Rapon lakott s a Batha család jobbágya volt. 10 vagy több évig sza­bad akaratjából szolgálta még a Batha családot. 2. Szabó (Szabó) István, ugyanazon úrnak ugyanott lakó 51 éves jobbágya vallja az első kérdésre: tudja, hogy Ottrok Kelemen Rapon született, járt is a házuknál. Tud György születéséről „Bethlen Gábor járásakor a Szolnok felől való Szőrösi völgyben". Györgyöt és Kelement is a Batha család jobbágyá­nak tudja, atyjukkal együtt. Ottrok Györgyről úgy tudja, hogy a múlt háború előtt 4 évvel vitték le a marha mellé Csekekátára, öccse, Kelemen csak a há­ború idején jutott Csekekátára. A másodikra: ugyanazt vallja, amit az első tanú. A harmadikra: tudja, hogy Ottrok, másként Bartha Miklós Rapon nőtt fel és szolgálta a Batha családot. Mikor Ottrok Kelemen elment Csekekátára, akkor Ottrok, másként Bartha Miklós is elment. A negyedikre: tudja, hogy Ottrok, másként Bartha Miklós árvaságra ju­tott, aztán felnőtt és testamentumban is Ottrok György javait 5 részre osztot­ta. A két fiának hagyott egy-egy részt, feleségének egy részt, Albertnek egy részt és Miklósnak egy részt. Kecskeméten (Kecskemét) lakik egy Ottrok Nagy Pál nevü ifjú, az örökölt Ottrok György halála után. Tudja, hogy néhai Ottrok György 60 forinton megváltotta magát Madách Györgytől, de azután még hat vagy több évig lakott Rapon, Rákóczi (Rákóczi) György erdélyi fe­jedelem első hadjáratáig a Batha család jobbágya volt. 3. Kovács (Kovács) Miklós, Galambosi (Galambos) Lászlónak Kalondán lakó 55 éves jobbágya vallja az első kérdésre: ugyanazt vallja, amit a máso­dik tanú. A másodikra: szintén. A harmadikra: azt vallja, hogy kicsi korában ment Rapra néhai Ottrok Györgyhöz, halála után annak marháival is osztozott, s úgy tudja, hogy Ott­rok, másként Bartha Miklós a Batha család jobbágya volt. Rákóczi György erdélyi fejedelem legutóbbi hadjárata idején Csekekátán lakott. 4. Varjas (Warias) György, Kalonda község bírája Nagy Tamás 32 éves jobbágya vallja az első kérdésre: a háborúban ment le Ottrok György és öcs­cse, Kelemen, hogy hol születtek, azt nem tudja, mert nem ottani lakos. Azt is tudja, hogy jobbágyok voltak Rapon atyjukkal együtt, de azt nem tudja, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom