Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Regeszták

a réten alul egy berek, addig tartották a váciak a hatvani határt, a Berekén alul györki határnak tartották, a váciak is kaszáltak a györki réteken. Külön papírszeleten olvasható szöveg: Hatvaninak tartják a határt a Gallam-völgytől a három hányásig, mely három hányás egyike Szór felé, a másik Almás (Almás) felé, a harmadik a Gallam-völgyre mutat. Innen a három hányástól a Gallam-völgyön alámegy a Györki-patakig (Györk) patak), mely patak Hatvanról Györk felé folyik, és ez hasítja a határt Györk és Hatvan közt, a hosszú „tekerületig", mely Hatvan felöl hatvani föld. Onnét a patakon át a Busái Nagy István-rétre (Busái Nagi István Rét), ahol egy nagy határkő van, a határkövön túl dél felől, a györki határ van, nyugat felől a hatvani. A szántóföldek végén van egy hányás egy veremnél, s onnan a Magashegyre (Magos hegy), a Magas-hegyről a Cser-völgybe (Cser völgy), ahol három verem van, az egyik ecskendi, a másik györki, a harmadik hatvani, (magyar—latin) 1651. No. 11. 70. 1651. november 20-án Kőrös (Koros) város kérésére kivett tanúvallomások Csemő hovatartozásáról kecskeméti Mező Gáspár előtt. 1. Bíró (Biro) György nyársapáti (Njarsapat) lakos vallja: a parton, melyen most állnak, volt a völgyben a Bagi Jakab kútja, mely olyan kis helyen volt, hogy sisi Nagy (Nagi) János ezt mondta: a kút olyan kis helyen van, hogy mikor a marha a parton Kőrös (Körős) felől fekszik, akkor körösi földön fekszik, mikor Cegléd (Czegiled) felől fekszik ugyanezen kút szélén, akkor ceglédi földön fekszik, mikor északról fekszik Nyársapát felől, akkor nyársapáti földön fekszik. Sok évig lakott bátyjával Cegléden, de ők Csemőre lopva mentek, mert az mindig Kőröshöz tartozott és nem Ceglédhez. 2. Nádudvari (Nádudvari) Máté ugi (Ugh) prédikátor, 65 éves vallja: 6 évig lakott Kőrösön, mindig úgy hallotta, hogy Csemő Kőröshöz és nem Ceglédhez tartozik. 3. Nemzetes Bujty (Bujty) Benedek, 42 éves debreceni (Döbröczön) lakos Kecskeméti Császár (Caszar) Péter előtt vallja: mikor Kőrös városában lakott, úgy hallotta, hogy Csemő mindig Kőröshöz tartozott, s most is úgy tartja, hogy mikor ők Csemőn ceglédieket találtak, lándzsájukat, fejszéjüket elvették, s azokat ők többé nem is keresték. 4. Györké (Gürke) Pál, 40 éves keszi lakos vallja: lakott Kőrösön, s ott ökörcsordásként szolgált a körösieknek. A csordával járt Csemő körül, de senkitől sem hallotta, hogy az ceglédi föld lenne, hanem azt, hogy körösi. 5. Körösi (Körösi) Péter, 50 éves szécsényi (Szecsen) lakos, a császár őfelsége lovas szolgája vallja: ő Kőrösön született, s mindig úgy hallotta, hogy Csemő Kőröshöz tartozik: katonasága idején Halasi Bertával (?) s a hí-