Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Regeszták

tárt megnézzék, melyet a ceglédiek megmutattak nekik. A ceglédiek mondták a körösieknek „na jámborok mutassatok tik is határt." Ők nem mutatták, hanem azt mondták, hogy néhány ember megesküdött rá, hogy a körösieké a hányott határ. Azt is tudja, a körösiek bérelték a ceglédiektől a Csemő homoka (Csőmé homoka) földet. 2. Honti (Hant)) András, Galambosi Lászlónak 56 éves tápiószentmártoni jobbágya ugyanazt vallja, amit az első tanú. 3. Hevesi (Hevesj) Gáspár, Ányos (Anios) Ferencnek 90 (?) éves abonyi (Abon) jobbágya azt vallja, amit az előző tanúk. 4. Borka (Barcka) János, Ányos Ferencnek 60 éves jobbágya azt vallja, amit az előző tanúk. 5. Nagy (Nagj) Demeter, Battik (Batik) Péternek 55 éves szelei (Szélé) jobbágya azt vallja, amit az előző tanúk. • Pest vármegye esküdtje, nemes Császár (Császár) Péter vallja: a körösiek elvitték őt a Tiszán túlra és szedettek is vele bizonyságokat, s meg is eskették rá. De a körösiek a bizonyságokat a maguk diákjával úgy íratták „az mint magok szerették, mivel hogy [az esküdt] diáktalan ember volt". • Mikó Gáspár kecskeméti (Kecskemét) nemes vallja: a körösiek kivitték őt a sisi (!) Nagy (Nagj) János kútjához, oda hoztak egy Bíró (Biro) György nevű nyársapáti (Niarsapat) embert, s az eskü alatt vallotta, hogy mikor a marha Cegléd felől állt, akkor ceglédi földön állt, mikor Nyársapáti felől állt, akkor nyársapáti, mikor Kőrös felől, akkor körösi földön, (magyar—latin) 1651. No. 10. 69. 1651. szeptember 20-án id. Ráday (Ráday) András PPS vármegye alispánja megbízásából ifj. Ráday (Ráday) András, a vármegye egyik szolgabírája és Jánossy (Jánosi) András esküdt Almássy (Almasi) Zsuzsanna kérésére Püspökhatvan, Györk és Szilágy (Silaghy) vitás határaival kapcsolatban tanúkihallgatást tart. A kihallgatott tanúk: 1. Huszár (Husar) András, Ráday Andrásnak 35 éves ikladi jobbágya vallja: mikor Szilágyon lakott és disznópásztor volt, s a Fekete Péter nevű erdőszélig járt, mindjárt azon alul a parlag Mácsa (Macsa) felől györki föld, gazdája azt parancsolta neki, hogy a parlagra ne bocsásson disznót, mert azokat behajtaná a györki ispán. A szilágyi dinnyeföldek széléig járt a disznókkal, de azon alul györki a föld, s nem merte oda vinni. A Gyorhás-völgynek (Giorhás Völgy), melyben rókalikak vannak, a felső része szilágyi, az alsó györki föld. 2. Tóth (Tot) János, ugyanazon földesúrnak ugyanott lakó 45 éves jobbágya vallja: mikor a szilágyiak a hatvaniakkal vitáztak a határok miatt, a