Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Előszó

ELŐSZÓ 1996-ban befejezést nyert Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűléseinek megmaradt, 1638—1740 között keletkezett jegyzökönyveinek feltárása, a latin nyelvű jegyzőkönyvekről készült magyar nyelvű regeszták kiadása, mely két sorozatban (1638—1711 és 1712—1740) és 5, illetőleg 7 füzetben közölte a regesztákat. A fűzetek 1983 és 1996 között látnak napvilágot. Levéltárunk korai, latin nyelvű iratanyagának magyar nyelvű regesztákban történő kiadása ezzel nem fejeződött be. Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlése iratainak talán legértékesebb állaga a jegyzőkönyveké, de igen értékes és érdekes forrásanyagot tartalmaz a többi állag is. Az eddig megjelent regesztakiadás lektorával, Szakály Ferenc akadémikussal egyetértésben levéltárunk először a IV. 1-j állag, az Igazságszolgáltatási iratok (Acta iudicialia misellanea antiqua) 1740-ig terjedő részének magyar nyelvű regesztáit szándékozik kiadni. Az „acta iudicialia miscellanea antiqua" sorozat a II. József kori rendezés alkalmából keletkezett, mikor az addig egységes sorozatot kettéválasztották. Egyik része a „politico-miscellanea", a másik a „iudicialia-miscellanea" sorozat. Ez utóbbiba kizárólag polgári jellegű peren kívüli bírói iratok kerültek, úgymint határvizsgálatok (inqu. metalia), záloglevelek, osztály leve lek, végrendeletek, kötelezvények, betáblázások, tartozások, végrehajtások, transactiók és árvák iratai. Ballá Gábor levéltárunknak a 19. században élt megalkotója fogalmazása szerint az állag „magába foglalja a Magistratuális Urak Tudósításaikat, Inquisitióit, Investigatióit, Ocualatáit, Metalis Reambulatióit, Procuratoria és Plenitentiaria Constitutióit, zálogos Leveleket, Testamentumokat etc." Az új kiadványsorozat az olvasó előtt fekvő első kötete az állag 1589 és 1660 között keletkezett iratainak regesztáit tartalmazz. Az iratok nagy többsége tanúvallatás, melyben a tanúkat bizonyos kérdések megválaszolására szólítják fel. Legtöbbször birtokhatárok igazolásáról van szó. Gazdaság-, társadalom-, kultúr- és nyelvtörténeti értékük — mint az olvasó megállapíthatja — igen nagy. Reméljük, hogy kiadványsorozatunk az előzőhöz hasonlóan meg fogja könnyíteni a korszak kutatóinak munkáját. * Az iratokról készített regeszták szövegét a ma használt nyelven tettük közzé, a régies kifejezéseket, pl. „megyén az út" vagy „határon alól" nem tartottuk meg, csak azokban az esetekben, amikor speciális régi magyar kifejezéseket alkalmaztak, pl. a határt „követték".