Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Regeszták

Február 25. — Pándi (Pand) tanúk: 1. Csikány (Csikany) István, 58 éves pándi lakos vallja: Cegléden szolgálta Molnár (Monas) Balázst. Kistelken Csemőt szabadon használták. Mint önálló gazda Cegléden lakott, s nem gondolt arra, hogy Csemő körösi, vagy ceglédi lett volna; határát nem ismeri és nem látta. 2. Mód (Mod) Gergely, 65 éves pándi lakos vallja: mikor Cegléden lakott, emlékszik rá, hogy Erdélyi (Erdély) András a tatárokat levágta Kőrös és Cegléd között. Akkor a körösiek megüzenték a ceglédieknek, hogy a tatárokat lássák és temessék el, vagy tegyenek velük, amit akarnak, mert a tatárok halála nem az ő földjükön történt, hanem a ceglédi határban, Csemőn. Ezután, mivel a város csősze volt, Csemöben a körösi juhok közül a bárányt elhozta, s ezért senki nem szólt, mert az ceglédi föld volt, mert annak tartották a körösiek és ceglédiek. Február 25.— Tápiószentmártoni (Tapio Sz. Marton) tanúk: 1. Varga János, 50 éves vallja: mikor Cegléden lakott, akkor Csemőt szabadon használták, mint ceglédi földet. 2. Aranyas (Aranias) János, 60 éves vallja: ő ceglédi lakos volt, de Csemöben sosem járt. Azt hallotta, hogy a tatárokat ceglédi földön temették el és ott is vágták le őket. 3. Szöcs (Szőcz) Lukács, 40 éves vallja: egy évig marhákat őrzött Cegléden (Czegled), sokat járt Csemöben. Az ceglédi föld volt. Február 26. — Szelei tanú: 1. Kun Bálint, 64 éves vallja: Kistelket (Kis Telek) a körösiek bérelték a ceglédiektől, Csemő ceglédi föld volt. Hallotta, mikor gyermekkorában Kőrösön lakott, hogy hajdúkat vertek fel a törökök, fejüket behozták Kőrösre, kivették a tarisznyából, s azt mondták, a ceglédi Csemöben verték fel őket. Körösiektől hallotta, hogy mikor Erdélyi András a tatárokat Csemöben levágta, a körösiek azt mondták, hogy azokat ceglédi földön vágták le, ezért a ceglédiek gondoskodjanak a testekről. Ők őrizték a testeket, míg a hírmondók meg nem jöttek Budáról, s azután ők is temették el őket. Február 26. —Abonyi tanúk: 1. Oláh (Ola) Jakab, 61 éves vallja: Csemőt mindig ceglédi földnek mondták. Nem hallotta, hogy körösinek mondták volna. Anyjától hallotta, hogy Ali (Aly) pasa a ceglédi Csemöben hajdúkat vert fel. 2. Hoberda Gergely, 70 éves vallja: Csemőt mindig ceglédi földnek tudta, soha nem hallotta, hogy körösi földnek mondták volna. Egykor a város lova elveszett, s a ceglédi bíró néhányukat kiküldte lovaik hátán az elveszett lovak keresésére, körösiek jöttek valamilyen dolog véghezvitelére, Csemöben öszszetalálkoztak, s tőlük engedélyt kértek, hogy az erdőben háljanak, mivel Csemőt ceglédi földnek tartották. Ugyanakkor Madaras János hétszámra kaszáltatott Kistelken, s a határbejárás is ceglédi földön történt. 3. Kósa (Kosa) Gáspár, 61 éves vallja: egy időben Körösy (Kérösy) István kovács szolgája volt, s Kistelken addig nem mert kaszálni, míg a ceglédiektől