Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Regeszták

1. Vas István 80 éves esküdtet, ki vallja: Eresztő (eresztő), Rekettye (Rekettye), Karapál (Karapály) és Fejérföld (Feier feöld) mindig Halas (Halasz) városához tartoztak, s azzal együtt bírták. Faluhelyek sosem voltak rajtuk. Karapálnak sohasem hallotta nevét Kalapál (Kalapál) alakban. Fejérföld „az en üdőm alatt halasi barmok niomasa volt". Eresztőt csak azért hívták Eresztőnek, mert Halason kívül Szeged felől egy mérföldre egy kerek kobolya van, abból a víz soha ki nem apad, s a víz kedvéért ki kell ereszteni, mert Szeged felől egy vagy két mérföldre vizet nem találni. Eresztönek sem faluhelyét, sem Halastól külön határát nem ismeri. Ugyanezt vallja Rekettyésről is. 2. Ördögh (Eördögh) György, Szeged városa egyik esküdtje, 70 éves vallja: gyermekkora óta járt Halas városába és szerinte Karapál, Fejérföld, Eresztő és Rekettye a város legeltető földjei voltak, faluhelyeiről, ahol laktak volna, nem tud. Karapált soha nem hallotta „Kalapál"-nak nevezni. Eresztőt eleitől fogva Eresztőnek nevezték egy kobolya kedvéért, de ott faluhelyről nem tud. Rekettye mindig a halasi határban lévő föld volt. 3. Zabos János, 70 éves jámbor esküdt polgár hasonlóan vall. 4. Vitavir György, főbíróságot viselt tanácstag, esküdt, 69 éves vallja: ő 10 évig járt Varjasi (Variasi) Pállal, ki halasi volt; a felsorolt földeket mindig halasi földnek tudta, faluhelyeikről nem tud, Karapált soha nem hallotta, hogy Kalapálnak nevezték volna. Eresztő mindig a halasi határban volt és csak egy dombos kobolyáért nevezték el eresztőnek. De ott faluhely nem volt és nem volt külön „arundában" Halastól. 5. Furus Márton, 50 éves esküdt vallja: Karapál, Fejérföld, Eresztő és Rekettye mindig Halas baromlegeltető földjei voltak. Faluhelyek nem voltak rajtuk. Karapált sohasem hallotta Kalapálnak nevezni. Eresztőt csak a víz kedvéért nevezték Eresztőnek és nem volt külön határban Halas városától. 6. (Külön lapon) Tárnok (Tárnok) István, a nádor kb. 75 éves jászberényi (Jazbirin) jobbágya vallja: 10 éves korában is Halason lakott. Sohasem hallotta Karapált Kalapálnak nevezni. Sár (Sar) községből „ülték meg" Halast; az ő atyja, Tárnok (Talnokf) László, Tárnok (Tárnok) Balázs, Mernye (?) (Mernie?) Tamás és Kulin András. Sohasem hallotta, hogy a nevezett földek külön lettek volna Halastól. Külön faluhelyük nem volt. (magyar) 1659. No. 4. 165. 1659. június 16-án Kürti Vámossy (Vámosi) István, PPS vármegye alispánjának megbízásából Csornai Benedek és Vörös István esküdtek Paksy (Paxi) László kérésére tanúvallatást tartottak. A tanúknak feltett kérdések (De eo utrum): « Hallották-e, hogy Karapált (Karapalj) Kalapálnak (Kalapalj) nevezték és külön határa volt Halastól vagy ahhoz tartozott?