Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Regeszták

24. Pásztor Lőrinc, Szelényi (Szelim) Jánosnak 35 éves aszódszentkereszti (Aszod Sz. Kereszt) jobbágya vallja: mikor pásztor volt Szadán, akkor a nyárfákig és a Förtesig mutatták neki a szadai határt, azokon fölül szadai föld, alul gödöllői. 25. Mészáros Kristóf, Zongor Zsigmond váci püspök 40 éves veresegyházi jobbágya vallja: hallotta, hogy az alsó Hangyás úton alul van a szadai határ, onnan átmegy a Vermes határra, onnan a Töltésre, onnan a Gödöllőiszőlők fölé, onnan ismét megy a határ a Kis-szőlők (Kis Szőlők) alatt való nyárfákra, onnan ismét a Szil-háton való hányott határra, onnan az Úr rétje végén való két hányott határra és a jegyes fákra, onnan a szadai Förtes mellett mindéltig hallottam, hogy Szadához való volt. Ezeken felül Szadához való, alul ismét gödöllői határ, vége a „szégh" határ Szada és Gödöllő között. 26. Teknős Márton, Bory (Borj) Mihálynak 50 éves csíktarcsai (Csik Tárcsa) jobbágya vallja: a szadai határ a Gödöllői-szőlőkhöz, közel a nyárfákig van és onnan át a Förtesig, fölül szadai és alul gödöllői föld, a Förtésen alul hányott határok is vannak. 27. Czokó (Czoko) Tamás, Esterházy Miklósnak 90 éves valkói (Valko) jobbágya vallja: hallotta, hogy a Gödöllői-szőlők között van egy körtvélyfa és ott van a szadai határ, onnan megy a nyárfákra át. 28. Szátoki Mátyás, Zongor Zsigmond váci püspöknek 75 éves sápi jobbágya vallja: hallotta hogy a szadai határ a Hangyás útig van, onnan megy a hegyen való Gödörre, onnan a völgyben való Töltésre, onnan ismét át a Gödöllői-szőlők fölött való igaz határra, onnét ismét a mezőben való nyárfákra, onnan a mezőben való hányott határra, onnan ismét az Úr rétjén fölül való két határra és a régi kétjegyes fára, onnan át a Förtesen alul való hányott határra. Ezeken a határokon fölül, vallja bizonyosan, hogy szadai föld, azon alul ismét gödöllői földnek hallotta lenni. 29. Gál János, Zongor Zsigmond váci püspök 40 éves sápi jobbágya vallja: a Gödöllői szőlők mellett az Árnyasban való határig való a szadai határ, onnan megy a szőlők alatt való nyárfákra. Onnan a mezőben való hányott határra, onnan az Úr rétje végében való két hányott határra és ugyanott a hajdani jegyes fákra, onnan a Förtésen alul való hányott határra, onnan át a „szégh" határig. Vallja, hogy a megnevezett határokon fölül szadai földnek hallotta lenni, alul ismét gödöllői föld. A határokat Végh Urbán mutatta neki. 30. Bugyi (Bügy) István, a császár nógrádi (Nograd) végházának 60 éves tizedese vallja: ö előbb Szadán lakott és ment Ceglédre (Czegled) a város diákjához, ki atyjafia volt. Ment alá a gödöllői Derék úton, amely hármas fát Végh Urbán fájának neveznek, azon alul elért egy öreg emberséges embert, de nevéről bizony elfeledkeztem, az embernek és azon hármas fán alul a Gödöllő felől való határra állt. Nem a Szada felöl valóra, és az az ember azt mondotta énnekem, az a határ igaz szadai határ, mert ti szadaiak nem Gödöllővel, hanem Besnyővel (Bessniö) vagytok határosak, és azon határról ismét mutatta át a Csóka-völgyre (Csóka Völgi) a szadai igaz határt, és ott a