Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Regeszták

1657. No. 8. 141. 1657. augusztus 30-án Veszprémi (Beszprimi) György pataji (Pathai) lakos, PPS vármegye esküdtje maga mellé véve Csornai Benedek esküdtet Paksy (Paxi) János kérésére Apostag és Egyháza (Edgyháza) [Az irat külzetén szereplő név.] ügyében tanúkihallgatást tartanak. A kihallgatott tanúk: 1. Tímár (Timar) András, 70 éves vecsei lakos vallja: úgy tudja, hogy Apostag és Egyháza a Sárközben (Sárköz) van. Előbb öreg emberektől úgy hallotta, hogy a Sárköz Apostagig tart, Egyháza (Egyházi) pedig Apostagon alul van, minthogy a Solt vármegyétől Apostagig tart, mint a Sárköz is. 2. Tóth (Thot) Mihály, 95 éves vecsei lakos vallja: úgy tudja, Egyháza a Sárközben van, s ott van Apostag is, mert Solt vármegyében van, nem Pest vármegyében. 3. Nagy János, 80 éves apostagi lakos vallja: „én mindéteg Apostagig hallottam az Sárközt..., Egyházi penig Apostagon alól vagion egy mély földel az Solt vármegieben mind Apostagal együtt az pusztulásban penig hogy oda föl futottunk olj helien találtunk volt meg szalvan szántani, az hol az arendat meg vöttek..., s azt mondottam az Atyámnak hogy lehet it laknunk holot tíz köröszt búzának csak nyolcza marad magunknak". Atyja így felelt: „fiam ha alá mehetnél az Sárközben az laktunk földre ott nem adnál arendat, mert az előt sem adtunk". 4. Bori János, 90 éves solti (Solth) lakos vallja: ő Solton lakott még a pusztulás előtt. Úgy tudja, hogy Egyháza és Apostag is a Sárközben van. Az árenda megadásáról nem hallott, de azt tudja, hogy Egyháza a sárközi jószágban van, minthogy Solttal Egyházi határos, azon fölül Apostagig tart a Sárköz, (magyar) 1657. No. 9. 142. 1657. szeptember 12-én Földváry (Földvár)) János, PPS vármegye alispánja megbízásából Varga János, a vármegye Vácott (Wátcz) lakó esküdtje, s mellette mint második esküdt, Fráter (Fráter) Balázs, szintén Vácott lakó esküdt Balassa Imre gróf, PPS vármegye főispánja kérésére Szentegyed (szent Égjed) puszta ügyében tanúkihallgatást tartottak. A tanúknak feltett kérdések (De eo utrum): « Tudja-e, hol van Szentegyed puszta faluhely régi határa és nevezze meg a határokat? « Tudja-e, hogy Szentegyednek Zsámboktól (Zambok) mindig külön határa volt és micsoda helyek választják el a határokat, Zsámbokot Szentegyedtől?