Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Regeszták

« Tudja-e a tanú, hogy ahonnét a gyarmati (Gyarmat) katonák a turai mar­hát megindították, mindenkor turai föld volt és birtoka nem volt vitás? « Tudja-e, hogy azt a Szentgyörgy (Szent György) nevű helyet, melyet Balassa Imre követelt, mindig a bujáki urak bírták, ennek neve Szent György halma (Szent György Halma), régen búcsújáró hely volt és mindig turai föld volt. « Tudja-e, hogy a gyarmati katonák „rea mentenek" Túrára, s ott a szegény embereket kergették, verték, „taglották", Juhaikat metélték, tehén és ökör bő­reiket szabdalták", „árpájokat fel mérték, az mellyet el nem vihettek, hanem csak kin az mezőn öntöztenek el". Az úr agarait is megkötözve elvitték? A kihallgatott tanúk: 1. Huska Péter, a váci püspök 55 éves püspökhatvani (Püspök Hatvana) jobbágya vallja: amely helyről a gyarmati katonák a turai marhákat elhajtot­ták, ott ő Verebély Bozsik (Verebely Boszik) Mihály ménesét őrizte, de az a föld turai föld, soha nem volt irtás, mindig a turaiak bírták. Vallja, hogy amely halmot most Szent György halmának neveznek, annak a tetején eleget hált, de a halom néven kívül más nevéről nem hallott. Nem hallotta, hogy bú­csújáró hely lett volna. Vallja, hogy a bujáki urak bírták. Az a halom mindig turai föld volt. 2. Tóth (Tot) György, a váci püspök 65 éves kallói (Kalo) jobbágya vall­ja: amely határokon fölül a gyarmati katonák elhajtották a turaiak marháját, van 40 éve, mióta tudja igaz határoknak lenni Tura, Zsámbok (Zsambok) és Félszaru (Felszaru) között, ahonnét az állatokat hajtották, az mindig turai föld volt, mindig békében bírták a turaiak. Azt a Szent György nevü halmot, melyet Balassa Imre keres, nem tudja búcsújáró helynek, sem Túrától különálló határnak, sem a bujáki urak birto­kain kívül álló földnek, hanem úgy tudja, hogy mindig turai föld volt. 3. Dóra (Dora) Jakab, a váci püspök 70 éves kallói jobbágya azt vallja, amit a második tanú. 4. Megyeri (Megyeri) András, a váci püspök 65 éves kallói jobbágya azt vallja, amit a második és harmadik tanú. 5. Dóra (Dora) Gergely, a váci püspök 44 éves kallói jobbágya azt vall­ja, amit az előző tanúk. 6. Varga Imre, a váci püspök 35 éves kallói jobbágya azt vallja, amit az előző tanúk. 7. Kanyó (Kányo) Pál 80 éves, Jobbágyin (Jobbagi) lakó nemes vallja: ahonnét a gyarmati katonák elhajtották a turaiak marháját és lovait, azt a föl­det 35 évig bírta és élte, az turai föld. Vallja azt is, hogy a Balassa Imre által keresett Szent György nevü halmot nem ismeri, s nem tud arról, hogy az bú­csújáró hely lett volna. Nem tud a bujáki urakon kívül más urak birtokában lévő földekről. 8. Kányó (Kánio) Lukács 70 éves, Jobbágyon lakó nemes azt vallja, amit a hetedik tanú.

Next

/
Oldalképek
Tartalom