Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)
Regeszták
Közép-erdő oldalában lévő egy bizonyos régi hányott határra, a Közép-erdőtől fogva ismét hallotta Takács István nevü embertől, akinek egy régi idős asszonyi állat beszélte el, mely asszony eleinte ugyan gödöllői leány volt. Ez azt kérdezte, megszállták-e már Gödöllőt? Takács István azt felelte neki, hogy nem szállták meg, de most akarják megszállani. Erre az asszony azt mondta, hogy bár odamehetne, mert senki sem tudná a határokat úgy megmutatni, mint ő. Mert a szőlőkben a Szada felől való szőlőhegyen egy nagy csonka körtvélyfa alatt van az igaz gödöllői és szadai határ. A szőlőktől megy a határ a Sáfrányos nyáras mellett lévő bizonyos hányott határra, melynek a szélét mostanság a gödöllőiek ekével megszaggatták, de a határ most is bizonyosan „megh teczik". Azt mondta, ettől a határtól ismét a Szil-hátra, a Szénégető felé, hogy ott van a határ Szada és Gödöllő között. 15. Czéh (Ceh) Tamás, Esterházy Miklósnak 65 éves, Szentlászlón lakó jobbágya vallja: hallotta az öreg Kis Mihálytól, ki isaszegi (Irsaszeg) fiú volt, hogy szekerekkel bort vittek Szadára és „megh rejtettük" a Gödöllői-szőlők alatt. Ez azt mondta, hogy ő már van 100 éves, Isaszegen háromszor viselt bíróságot, de arra még emlékszik, hogy a Sáfrányos nyárastól fogva át a Gödöllői-szőlőkön a Közép-erdőre, a Töltésre és a Közép-máira, a Közép-máiról ismét a Hangyás-hegyre, ezek hasítják Szada és Gödöllő között az igaz határt. Ezen felül szadai, alul gödöllői földek vannak. 16. Siket András, Géczy Gábornak 70 éves rátóti jobbágya semmit sem tud. 17. Gulyás (Gulias) Gergely, Ujfalussy (Uy Falusi) Jánosnak 65 éves fóti (Fot) jobbágya vallja: hallotta, hogy a Szénégetőn (szeri Egetö) alul gödöllői föld, napnyugat felől ismét szentjakabi (Sz. Jacab) föld, napkeletről ismét szadai föld és a Nyáj-csapást is szadai földnek hallotta lenni. 18. Gáspár (Gaspar) kovács, 32 éves, turai lakos Esterházy Miklós jószágában, vallja: ő a Kesziben (Kesi) lakó Búcsú (Bucsu) Mátyásnak disznópásztora volt, s Gödöllő puszta akkori gondviselője mondta, hogy a disznókat addig hajtsák, ameddig a hármas határ van. Ezek közül az egyik a veresegyházi, a másik a babati, a harmadik a szadai határ. Ezen túl, a völgyön való Töltésen át nem szabad hajtani a disznókat, mert a szadaiak elhajtják. Onnét ismét áthajthatsz a Gödöllői-szőlőknek belül a Sáfrányos nyárasig, a nyárastól ismét a Szénégetőig elhajthatsz, de a Szénégetőn felül nem, mert elhajtják a szadaiak. 19. Juhász (Juhasz) Gergely, Tóth (Tot) Györgynek Mogyoródon (Mogyoród) lakó szolgája vallja, hogy semmit sem tud. Az irat hatodik oldalán PPS vármegye latin nyelvű közleménye olvasható, mely szerint idősb Ráday (Ráday) András alispán meghalt, és utódjául 1658. február 7-én Földváry (Földváry) Jánost választották meg alispánnak. Meghalt Tarnóczy (Tarnoczj) Mátyás váci püspök, utóda Zongor Zsigmond, (magyar—latin)
