Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Regeszták

3. Dulai (Dulaj) Bálint, Esterházy Miklósnak 65 éves turai jobbágya vallja: ö maga Dulai Bálint volt a közbenjáró Lenti Istvánnak a marhája felől. Laczkó György maga lopta el turai földről azt a marhát, mely miatt a háborúság volt, Esterházy Miklós földjéről. Több dologban azt vallja, amit az első tanú, sőt ha egy asszony nem volna, élete is elfogyott volna Lenti Istvánnak Laczkó György miatt. 4. Szibok Péter, Esterházy Sándornak 45 éves turai jobbágya vallja: hitét lekötötte György, sem urakat, sem más embereket nem búsít azon dolog felől, negyven forint ő maga. Azt is vallja, hogy ha egy asszony nem mentette volna meg, Laczkó György megölte volna Lenti Istvánt. 5. Kolicza György, Esterházy Sándornak 50 éves hévízi (Hevisz) jobbágya vallja: Dulai (Dulani!) Bálint, mikor közbenjáró volt, Laczkó György saját magát lekötötte, negyven forint a kötele fele az uraké, fele a viceispán uramé. 6. Varga András, Esterházy Miklósnak 75 éves hévízi jobbágya azt vallja, amit a harmadik tanú. 7. Tóth (Tot) Balázs, Esterházy Sándornak 75 éves hévízi jobbágya azt vallja, amit a harmadik tanú. 8. Czene (?) Mátyás, Esterházy Sándornak 89 éves, Szentlászlón (Szentlaslo) lakó jobbágya azt vallja, amit a harmadik tanú. 9. Mádi (Mádj) János, Bernáth (Bernát) Lászlónak 90 éves györki (Giörk) jobbágya vallja: Laczkó Györgyöt maga Lenti István fogta el és kötözte meg, nem más ember, (magyar—latin) 1654. No. 20. 125. 1654. március 2-án III. Ferdinánd német-római császár és magyar király oklevelében üdvözli PPS vármegye alispánját, szolgabíráit, esküdtjeit és sedriáját, és értesíti őket, hogy Tarnóczy (Tarnóczy) Mátyás váci püspök, pozsonyi (Poson) prépost és királyi tanácsos kérte tőle, hogy járják be újra a Pest megyei Acsa és a Nógrád (Neograd) megyei Sáp (Sap) helység határait a határok kiigazítása céljából. Ezért megparancsolja a vármegyének, hogy rövid időn belül tűzze ki a határjárás dátumát, és amennyiben a töröktől való félelem miatt meg lehet tenni, végezzék el a határjárást és igazítsák ki a határokat. 1654. április 30-án a Fülek (Filek) várában tartott sedrián a király föntebbi parancsa értelmében elhatározták, hogy a határjárás elvégzésére kiküldik az alispánt és vele a szolgabírákat. (latin)