Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Regeszták

Jánostól, hogy a nevezett Kállai úton áthajtotta marháit, s ezért egyforintos fejszéjét „elvonták és oda vesztették". Akkor Mácsán Máthé Jakab volt a bíró, Máthé István „előkelő embernek" a bátyja. 2. Pétre János, Heves megyei esküdt az első és második pontra nem vall semmit. A harmadikra: tudja, hogy azon az őszön, mikor a Bethlen járása előtt az üstökös feltűnt, ö disznót őrzött az Ecskendi-erdőben (Ecskendi erdő), melyre a mácsaiak bocsátották ki, meghagyták neki a mácsaiak, hogy a Deszkás-háton levő bércen, azon a szekérúton, mely Kartal felé visz, ne bocsássák át a disznókat, mert az a kállaiak földje. Vallja, hogy 16 évvel ezelőtt abban az erdőben őrzött disznókat, de akkor sem bocsátotta őket az úton át. A negyedik pontban szereplő helyekről azt tudja, amit a kérdés tartalmaz. Az utat „puskás kézzel" őrizték a kállaiak, hogy azon a marhákat át ne bocsássák. Az üstökös megjelenése idején Máthé Jakab volt Mácsán a bíró, „falutartó emberek" Császár Gergely és Máthé István. Máthé Istvántól azt hallotta, hogy ő 120 (!) esztendős, s azt is mondta, hogy az az út megy Deszkás-háton (Deszkás hát tető) át Kartal felé, azon át a marhákat ne bocsássa, mert az már kállai föld. Ez az ember vagy tavaly halt meg, vagy harmadik éve. Az ötödik kérdésre: tudja, hogy a Deszkás-háton való szekérút a tóhoz vezet. 3. Utasi István, 53 éves szenterzsébeti (Sz. örsébet) nemes az első, második, harmadik és negyedik pontra nem vall semmit. Az ötödikre azt vallja, hogy a Bércen átvezető szekérút „az hásság alá viszen", arról neki azt mondták a mácsaiak, hogy az úton át ne hajtsa a marháját, mert az már kállai föld. Az üstökös megjelenése idején ő is őrzött disznókat az Ecskendi-erdőn (Ecskendi erdő). A második tanú még hozzáfűzi, hogy tüzet is rakott a Csörszárok (Csörsz árka) partján, s ott régi hányott határ is van. A kállai ember, aki a nevezett szekérúton innen őrizte a maga juhait, Kállai Gergely volt azon a földön, melyet a mácsaiak most el akarnak foglalni, de az úton túlra egyetlen juhot sem mert bocsátani, mert azt mondta, addig tart a kállai határ. Ő néhányszor akkor hajtott az útig, mikor Kállai Gergely az út mellett őrizte a juhait és pecsenyét (?) kért tőle, de ő nem mert az úton átmenni. 4. Törő (Törő) Lukács, boldogházi Kis Erzsébetnek 57 éves váraszói jobbágya az első, második, harmadik és negyedik kérdésre nem vallott semmit. Az ötödik kérdésre vallja: az üstökös megjelenésekor két hétig volt pásztor az Ecskendi-erdőben. Ott voltak megjegyzett fák azon a Bércen, melyen a szekérút a tóra megy alá, de a Bérc nevére nem emlékszik. Az emberek azt mondták, hogy „azon a bérczen megyén öszve az kállai és mácsai határ". Ő itatta is sertéseit a Kerek-tóban (kerek tó), de azon át nem merte őket hajtani őket, mert mikor a sertéseket behajtotta Mácsára megszámolni, akkor mondták neki, hogy a tavon át ne hajtson, mert az kállai föld. A Bércen lévő határokról is a mácsaiaktól hallott akkor. 5. Pál András, Kanizsai (Kanisaj) Zsigmondnak ugyanott lakó 53 éves jobbágya az első, második, harmadik és a negyedik pontra nem vall semmit. Az ötödik pontra vallja: az üstökös megjelenésekor disznót őrzött az Ecs-