Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)

Regeszták

11. Cseh György, Balassa Imrének 55 éves Úriban lakó jobbágya vallja: látta a határokat, de nem tudja, melyik hová való. A határokat az almásiak és kókaiak sok helyen elszántották. 12. Szemes Ferenc, az egri káptalan 55 éves Zsigeren (Zigre) lakó jobbágya semmit sem vall. 13. Makai (Makaj) Mátyás, 60 éves zsigeri lakos semmit sem vall. 14. Gáspár Mihály, 65 éves sági lakos semmit sem vall. 15. Nagy Ferenc, Homonnai úr 55 éves gyöngyösi (Giongiös) jobbágya vallja: neki az ipa és a kókai Kovács (Kovács) Tamás mondta, hogy amelyik út Almásról Szecső felé vezet, és amelyen megesküdtek, azon alul szecsői föld van, s régen szecsői Feketének hívták a vitás földet. Az almásiak elszántották a határokat, (magyar—latin) 1652. No. 5. 82. Iratok Hártyán és Némedi (Némedy) határainak megállapításáról. 1. Révai (Revaj) Mihály pócsmegyeri (Pocs Megjer) prédikátor vallja: a határ dolgában a hartyániak (Hartijan) és némediek egymás között nem igazodhattak ki, ezért bizottságot kértek a hartyáni bírák és a szolgabírák részéről, kik tanúvallomást tartottak e kérdésben. A török urak is, mindkét falu urai hívtak embereket. Az ügyben kádik is jöttek, lovas és gyalog vitézek a váci seregből. Több mint 40 embert hallgattak ki. Hartyánból török urak jöttek és sok vitézlő nép. A hartyáni szőlők felett megállott a sereg, s az urak, kádik leültek a földre, tanácskoztak, körülvették őket a lovasok és gyalogosok, meg a vidéki emberek. A hartyáni úr azt tolmácsolta, hogy jelentkezzék, aki ismeri a Hártyán és Némedi közti határt. Többen megesküdtek, hogy ahol vannak, az hartyáni föld és nem némedi. Felkeltek az urak a sok néppel együtt, és azok az emberek, kik megesküdtek a határra, mindjárt meghatározták és felhányták a határt és megmondták, hogy ez a határ Hártyán és Némedi között. 2. 1652. március 20-án Woxith Horváth (Horvát) István, Nógrád (Nograd) vármegye alispánja felszólítja Nógrád vármegye szolgabíráit, hogy Egry (Egri) István kérésére menjenek el tanúvallomásokat szedni. 3. 1652. június 6-án Tótfalun (Tot Falu) felvett tanúvallomás. Somodi (Szomodi) Máté tótfalusi prédikátor vallja: mikor Hartyánban (Hártyán) lakott, hallotta, hogy a némediek sokat háborgatták a hartyániakat a Sóstóért (Sos to) és a hozzá tartozó erdőért. A török uraktól parancsot kaptak, hogy mindkét fél keresse meg a maga határát, magyar keresztény uraktól és „ollyan dolgokat eligazító személyektől". Szabadságot kaptak arra, hogy a földesurakat hívják ki, s minden helységből öreg embereket. Ezek összejöttek, s a határt keresték. Mind a két fél erősen mutogatta a maga határait. Ha-