Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

budai bírót találunk a XV. században, ezek Siebenlinder János és Farkas László. (140) A XV. század végétől fokozatosan királynéi hitbizományi uradalommá váló Csepel-szigeti uradalmat egyesítették a királynék másik hitbizományi uradalmával, az óbudaival. II. Ulászló egy keltezetlen oklevelében értesítette Szálkai László váci püspököt (1513-1522) mint a Csepel-sziget ispánját és Tököl város bíráját, hogy Kocka Szaniszló királyi étekfogót, mint gyermekeinek szállásadóját, hat évre felmentette minden adófizetés alól, azzal a kikötései, hogy ezután biztosítson nagyobb kényelmet a királyi gyermekeknek tököli házában. (141) Mint látjuk, Csepel-sziget nem tartozik egyik szomszédos vármegyéhez sem egészen a XVI. századig. Ennek nem mond ellent az, hogy 1512-ben Kocka Szaniszló királyi étekfogó a budai káptalan előtt a Csepel-szigeten, Tököl városában lévő kúriáját Pest megyében fekvőnek vallotta. (142) Thelegd-i Péter fia Mihály, ugyancsak a budai káptalan előtt, a Pest megyei Tököl (Thewkel) faluban lévő nemesi kúriáját tartozékaival együtt, melyek között halászóhelyek és feltételezhetően dunai malmok is vannak, 50 színarany magyar forintért eladta 1513. máj. 9-én Thewkel-i Sándor Pálnak és leányának. (143) A budai káptalan előtt 1515. febr. 14-én Kenderesi Benedek a Csepel szigeten Szentmihály faluban lévő nemesi kúriájáról azt állította, hogy az Pest megyében van. Ugyancsak a káptalan előtt Bankházai Dénes felesége 1514. márc. 28-án úgy fejezte ki magát, hogy "a Fejér megyei Solt székben, Becse faluban lévő nemesi udvarházukat" eladják. (144) Vagyis a török hódítás előtt az egyre inkább magánkézbe jutó Csepel-sziget