Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

többek között - Csepel-szigetet a királynéi kunokkal továbbra is a királyné birtokában hagyta. (194) I. Mátyás király, amikor házassági Ígéretet tett Podjebrád György cseh király Kunigunda lányának, akkor 1461-ben jegy ajándékul lekötötte másokkal együtt - a Csepel-szigetet és a királynéi kunoktól befolyó jövedelmet, mindazokat a javakat, amelyek Borbála királyné birtokában is voltak. (195) A ferhévári kersztes konvent 1454. máj. 24-én tett jelentést Garai László nádornak, hogy parancsára megjáratta a veszprémvölgyi apácáknak Szentgyörgy birtokát. Ennek során említik a Szentmártonból (Szalkszentmárton jelenleg) a Szigetfőre vezető Kunutat (Kwrtuth). (196) A Csepel-szigeti és környéki királynéi kunokról az ezután következő időből már nem állnak rendelkezésünkre adatok. A néprajzi irodalom számontartja, hogy állítólag I. Mátyás 1473-ban kunokat hívott be a Bug és a Dnyeszter vidékéről és ezeket a Becsei (Csepel) sziget környékén telepítette volna le. Ez az adat, vélekedés, rendkívül bizonytalan. (197) b. Kun székszervezet A kun székszervezet kialakulása a XV. század elejére végbement, illetve akkortól adatolható a történeti források segítségével. Pest-Pilis-Solt vármegye szempontjából csakis a Halas, Mizse, Kecskemét, Hantos és Berény-székekkel foglalkozunk röviden.