Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

második tagja a "bej" szó, melynek jelentése nemes, előkelő, nemzetségfő. Chydbey 1325-ben még élt, ám 1343-ban már Echer-i Chidbey fia János kérésére írnak át okleveleket, vagyis birtokaival már maga rendelkezik, valószínűleg apja elhunytának a következtében. (190) IV. Kun László király volt az első, aki a Csepel-szigeti királyi uradalmat először adta át a királynék használatára. (191) Nem lehetetlen, hogy már Kun Erzsébet anyakirályné (Kötöny lánya?) telepített kedvenc kunkaiból a Csepel-szigetre, illetve környékére. Az viszont biztos, hogy Kumcheg comes, a Csertán nemzetségbeli kunok kapitánya 1347. aug. 19-én kelt oklevél szerint engedélyezte saját kunjai közül 12 sátoralja kunnak az áttelepülését Becsei Töttös mesternek a birtokára. (192) I. Lajos király, nyilván kiegészítendő a Csepel-szigeti királyi uradalmat, már a kun telepítés után hamar, 1347. szept. 30-án kelt oklevelével átvette Becse-i Töttöstől és Vesszőstől Becse birtokát és helyettük Bars megyében fekvőket adományozott. (193) A Becse-Gergely nemzetség ősfoglalású birtokrésze ekkor szűnt meg a Csepel szigeten a király majd a királynék javára. Zsigmond király, amikor 1424-ben Garai Borbála királynénak adományozza -többek között - a Csepel-szigetet, a felsorolásban szerepelnek Kecsekemét város vámmal és királynéi kunokkal, valamint a Becse (Szigetbecse) város környékén lakó királynéi kunok. I. Ulászló 1440-ben megígérte, hogy Zsigmond leányát, Albert özvegyét feleségül fogja venni, ekkor megerősítette Albert intézkedéseit is -