Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

Tisza-közi homokhátságán volt. A Csertán nembeliek Hügye megszerzésével tehát az ország központibb részén lettek földbirtokosok. (187) Kun népi településterületre utalnak későbbi adatok is Pest megye Duna melléki síksági területéről. Garai László nádor vizsgálat lefolytatására adott utasítást 1453. márc. 9-én a fejárvári káptalannak a nyulakszigeti apácák panasza alapján, mert mint a panaszosok állították a haraszti (Dunaharaszti) jobbágyok hatalmaskodást követtek el az apácák taksonyi birtokán. A hatalmaskodó jobbágyok sorában ott találjuk Corthyan Bertalant. (188) A sors bölcsessége a nyulakszigeti apácák taksonyi birtokára is helyezett egy Csertán-nemből eredő jobbágyot. Ugyanis V. László a haraszti földön elkövetett hatalmaskodások kivizsgálására adott utasítást a váci káptalannak 1453. ápri. 13-án. A bevádolt taksonyi jobbágyok sorában ott van Chwrthyan Benedek, 1454. jan. 20-án és jan. 29-én ismét szerepel neve változatlan alakban. Vagyis a két földesuraság alatt lévő, a Csertánnemzetségből leszármazó két jobbágy ellenérdekű félként összetalálkozhatott a haraszti vagy a taksonyi mezőn. A taksonyi jobbágynevek sorában még felfigyelhetünk Monchyk István és Bychak Barnabás nevére is, akik minden bizonnyal kunok. A taksonyi Chorthyan család leszármazása a forrásokkal 1559-ig bizonyítható. (189) A Rákos és a Tápió vidék között fekvő Ecser középnemesi birtokos családjába, mely éppen erről a birtokáról Ecserinek nevezte magát, kun előkelő nősült be. Valamikor a XIII-XIV. század fordulóján köttethetett meg a házasság Chydbey és Echer-i Dénes leánya között, mert 1315-ben az anyós (Sevreg-i Zaheus leánya Nestasya) már János nevű unokáját ajándékozza meg oklevélileg. Chydbey összetett kun személynév lehet és