Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

Bevezetés avagy Pest-Pilis-Solt vármegye ismerete

történelemszemlélet is, amelyik a modern polgári történetírás kibontakozása előtti évtizedekben a levert 1848-49-es szabadságharc édes-bús nemzeti keserűségén még egyszer utoljára kivirágzott. A megye monográfusai (Hornyik, Galgóczy, Borovszky) két kor történelemszemléletének a mesgyéjén állva nem szakadtak el a "kiváltságos", a "vezér" megye nemesi alapvetésű ábrázolásától, miközben azonban megtették az első jelentős lépéseket a modern, a polgári kori megye és igazgatása hiteles ábrázolása felé. Az említett szerzők, az egyre inkább szaporodó forráskiadások ellenére, nem vizsgálták felül a Pest-PilisSolt vármegyéről korábban kialakított képet, legfeljebb a képhez további bizonyító anyagot kerestek. Megdöbbentő ugyanis, hogy mennyire nem tárták fel a rendelkezésre álló forrásokat, s ha ezeket nyilvántartásszerűen közölték is, mennyire nem aknázták ki. A neves szerzők: Chobot Ferenc, Földváry László, Szarka Gyula, Fára József, Rajz Mihály bár több nélkülözhetetlen művet hagytak maguk után, ezekből nem bontakozik ki Pest-Pilis-Solt vármegye működése, tisztikara, értelmisége, nemessége és népe, földjének határa. A nagy áttörést Bártfai Szabó László végezte el 1938-ban publilkált regesztáival. Ezzel a kötettel hatalmas történeti forrást fakasztott. Húsz év múlva, 1958-ban jelent meg utána a Dercsényi Dezső által szerkesztett Pest megye műemlékei I-II. kötete, melynek történeti bevezetőjét Makkai László írta új eredménnyekkel. Az alapvető források közzététele előtt kicsit korai vállalkozás volt az 1965-ben Lakatos Ernő szerkesztésében megjelent Pest megye múltjából