Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

utján kézbesítse." Az óbudai káptalan 1323. jan. 14-én jelentette a királynak, hogy meghagyására kézbesíteni akarta Pest megye hatóságának a király levelét, de "vacante iudicatus vicepalatinatus vestri" ezt nem tudta teljesíteni. (238) Pest megye hatósága, mondjuk három-négy szolgabíró, tehát feltételezhetően ekkor már működött de hozzájuk az út a királytól "megszokottan" az alnádoron, vagy a "nádori albíró"-n keresztül vezetett. Drugeth Fülöp volt a nádor 1322. szeptember előttől 1327 augusztusáig és az új nádor 1322. december és 1323 január között még nem töltötte be az alnádori tisztet. Debreceni Dózsa nádor (1321. jul. után - 1322. aug.) már elnökölt nemesi közgyűléseken, de a nádori közgyűlések rendszeressé válása és virágkora az Anjou-hatalom megszilárdulásának a következménye volt. Feltételezhetően 1330-ban az egész . országban tartottak nemesi közgyűléseket a király ellen merényletet elkövető Zách Felicián rokonainak felkutatására és kivégzésére. De ezekre a gyűlésekre nézve forrásokkal nem rendelkezünk. (239) A király mandátuma alapján a nádor hirdette meg a congregatiokat, azonban feladatát személyes részvétellel már kezdet-kezdetétől fogva sem tudta ellátni. A király olykor az országbírót, ritkán a tárnokmestert, vagy más udvari méltóságokat bízott meg a feladattal. így helyettesíthette urát az alnádor is. A királyi mandátum kézhezvétele után a nádor vagy az országbíró utitervet készített, melynek gyakorlati meggondolások voltak az alapjai. Károly Róbert idejében előfordult, hogy 5-7 megye részére is egyszerre tartották a "köztörvény" napokat. Ezen felül állandó "párok" kezdtek kialakulni, ugynacsak praktikus alapon. Ezek közül csak néhány: Hont és