Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

• Magyar tisztségviselők kunok felett Ha nem is tudjuk mindig megállapítani teljes bizonyossággal egy-egy kun tisztségviselő nemzetiségi származását, mivel már a kunok is legnagyobb részt keresztény neveket viselnek, akkor is néhány esetben igazolhatjuk, hogy a Pest megye területén élő kunok tisztségviselői között nem kunok is előfordultak. Mykula-i János 1360-ban elvette Pongrác fia Miklós pesti polgár leányát feleségül, amikoris jegyajándékul lekötötte Mykula, Orbolch és Pylis részbirtokait. Ez a Mikola-i János 1381-ben a kunok officiálisa és ilyen minőségében tesz panaszt Pylis-i erdejében történt hatalmaskodás miatt. A megnevezett birtokok: Pilis (Monor és Albertirsa között), Mikola másként Mikólaka (Abony déli részén) és Arbuz (Orbolch) Kocsér határosa. Nem valószínű, hogy Mikola-i János kun származású volt, ennek ellenére kun tisztséget viselt. (229) Katha-i Mihály 1428-ban "a királyi kunok, jászok (filiszteusok), nemkevésbé a tatárok egyetemességének birája" (universorum Cumanorum, Philisteorum necnon Tartarorum regalium judex) titulust viseli. (230) Nos, Kátai Mihály már egészen bizonyosan nem kun származású. Ő a Káta nemzetség tagja, melynek a honfoglalás korára visszanyúló településterülete a Katák néven ismert kistáj Pest megyében. Kátai Mihály 1423-ban Chekekathaya-i Mihály néven szerepel Mihály és László fiával együtt. A fiai közül László 1437-ben "pro honore" birta Országh Jánossal együtt a királyi várak közül Világosvárt, Sólymost,