Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

Kecskemét-szék területéről nyugatra húzódó kunság Hontos-széke és a királyné Csepel-szigeti, olykor Csepel-sziget környéki kunjai játszottak bele Solt-szék történetébe. Maga ez az egész székszervezet az ország közepén az esetleg székké degradálódott Solt megyével, prédiális nemesi székeivel, etnikai (kun, jász, besenyő?) székeivel mintha közigazgatási modell voltában összefüggene és csakis együtt volna vizsgálható. a. Solt és Pest megye A Duna partján kezdetben Taksony és Varsány között volt a kétparti Visegrád, majd Pest néven nevezett vármegye határos Solt megyével(?), majd székkel. Varsány (Wosyan) faluban 1269-ben egy fehérvári harcos jobbágy a nyulakszigeti apácák harcos jobbágyai közé adta magát. (164) Taksonyon-Varsányon keresztül vezetett a Duna bal párján az a nagyon fontos országút, amelyik Szántó, Földvár, Halászi, Szigetfő, Apostag érintésével érte el Soltot, ennek a széknek közigazgatási központját. Apostag magasságáig Solt-szék keleti határa mintegy 30 kilométerre távolodott el a Dunától, követve az Örjeg mocsár és a Duna-Tisza közi futóhomok határát. (165) Fontos település lehetett az 1217-ben először említett Földvár, amelyiknek nevét 1305-től kezdve fokozatosan kiszorította a Hügye településnév. (166)