Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

II. Ulászló 1500. évi decretuma 28. tc-je a corpus separatumok sok bonyodalmat okozó létét kívánta megszüntetni. "1. §. Hogy bármely főpap és báró uraknak és az ország többi nemeseinek összes városait, mezővárosait és birtokait s bármely birtokjogait, amelyek különben valamely vármegyék kebeléből vagy a fenséges fejedelmeknek, Magyarország királyainak felmentő levelei utján vagy más valamely keresett szín alatt, mindekkoráig akárhogyan más vármegyékhez voltak adva és csatolva, ismét és újból minden áron azokba a vármegyékbe kell visszakebelezni és visszabocsátani, amelyek testétől elvonták és elvették. 2. § Kivévén mégis azokat az áthelyezett fekvő jószágokat és birtokjogokat, amelyekre nézve annak a vármegyének a nevében és czime alatt, amelyben ezek a birtokjogok jelenleg vannak, emez átkebelezett birtokjogok dolgát érintő és illető levelek vagy kiváltságok készültek és keltek." A törvény a következő Szent Jakab apostol ünnepe (jul. 25) utáni huszadik napig rendeli a corpus separatumokra nézve a kiváltságlevelek bemutatását. Pest megye nyilvánvalóan bemutatta kiváltságlevelét a Heves megyei jószágokra nézve, mert ezek továbbra is a joghatósága alá tartoztak, bár 1512-ben Hegyest részben Pest, részben Heves megyében lévőnek írják. Oklevelek sora szól arról, hogy Pest megye hatósága intézkedik ügyükben. Sőt, 1521-ben Hegyesnek Kolbász székkel határpere is van, melyben Báthori István nádor intézkedik, nyílván kettős minőségében is, úgyis mint a kunok birája és úgyis, mint akit Pest megye főispánjának tekintenek. (97)