Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

falvak és birtokok, délről többnyire a Pest megyei falvak és birtokok helyezkednek el, néha azonban "összekeverednek", éles határvonal aligha húzható ebben az időben a két megye között. Az azonban bizonyos, hogy a Pilis és Fejér megye határai közvetlenül sosem érintkeznek délen a Mohács előtti időben. Egyszer ugyan 1382-ben leírták, hogy Eth, Bathe és Zekul Pilis megyei helységek ez azonban valószínűtlen. Éty (Eth) Batta és Ercsi között a Duna partján feküdt, maga Batta (Bathe) a mai Százhalombatta része aligha tartozhatott Pilis megyéhez. A harmadik, Székely (Zekul), másként Székelyegyház puszta Érd szántójaként tűnik fel. Erről tudjuk, hogy 1382-ben Pilis megyeinek írták, de 1480-, 1514- és 1545-ben Pest megyeinek mondják. (66) Bicske a Szent László-víz mellett, mely az itt létezett Szentlászló falu nevét őrzi mindmáig, Pest megyéhez tartozott vámjával együtt legkevesebb 1437-ig, 1588-ban Pilis megyéhez számítják, Györffy György pedig felvette Árpád-kori történeti földrajzában Fejér vármegyéhez. (67) Pilis megye dunai határa Dömöstől nyugatra néhány kilométerrel, majd magától Pilis-Esztergom megye határától kezdve Hont megyével nézett szembe a Dunán. Verőcétől számítva Nógrád megye feküdt szemben Pilis megyével, úgy azonban, hogy a Szentendrei-sziget északi csücskén, Kisoroszi faluban is Nógrád megye volt az illetékes. Vác szintén évszázadokig Nógrádhoz tartozott, a várostól dére Pilis megye és Pest megye folyami határa kezdődött. Délen pedig, mint láttuk, Horhi és Diód között a Dunaparon véget ért Pilis és Pest megye folyami határa, hogy az a szárazföldön folytatódjék tovább.