Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

Százhalom birtokot is egyszer, 1478-ban Pest megyében fekvőnek állítják. (33) b. Pest és Esztergom megye István király az 1001-ben létesített esztergomi érsekség határait 1009-ben ugy alakította ki, hogy Visegrád megyét a veszprémi püspökséghez csatolta. Esztergom vármegye minden bizonnyal létezett már ekkor. Gyürkü (Gurcu) nevű ispánját 1079-ben említik, ez az első biztos adat Esztergom vármegyére. (34) A Pilis erdő kezdetben Visegrád, majd a helyébe lépő Pest megyéhez tartozott. III. Béla állítólag 1187-ben a Pilis nevű erdő használatát az esztergomi keresztes lovagoknak ajándékozta. Az oklevél szerint az erdő Esztergom megyében feküdt volna. Ezt az adatot nem tartjuk meggyőzőnek, mert egyetlen adat és mert több adattal tudjuk bizonyítani, hogy Pest megyeinek nevezett települések karéja ékelődött Esztergom megye és az 1200 körül megszervezett pilisi erdőispánság közé. (35) Az 1200 körüli időben önállósuló Pilis erdőispánság, mint királyi erdőuradalom, az erdő széléig elkülönült Pest megyétől, melynek addig részét képezte. Az összefüggő pilisi erdőség széle, mint határvonal, Dömös és Ákospalotája térségében már akkor is szinte érintkezett Esztergom megye határával. Ettől délre azonban továbbra is Pest megyeinek számító települések, magánföldesuri és egyházi birtokok sorakoztak. Ezen a területen tehát Pest megye határos volt Esztergom megyével. (36) Az Árpád-korban Bicske, Mány és Zsámbok (Zsámbék) között volt Fejér, Esztergom és Pest vármegye hármashatára. Ennek nem mond ellent