Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

megyéhez számítják ezeket. Itt vagyunk tehát Fejér-Pest-Csongrád vármegye hármashatárának a vidékén. (27) A nyulakszigeti apácák birtoklása Varsány faluban azonban később egy hatalmaskodás kapcsán azt indukálta, hogy a korábban Fejér vármegyéhez tartozó Varsányt Pest vármegyéhez csatolták. Az apácák ugyanis panaszt emeltek Ordashaza-i Cheh János ellen, aki károkat okozott az apácák varsányi birtokán és akadályozta ottani birtoklásukat. Ennek a pernek a során 1449. ápr. 18-án Hunyadi János kormányzó utasította Fejér vármegye hatóságát, hogy Ordashaza-i Cheh Jánost ne idézze ítélőszék©- elé, mert Varsányt átcsatolta Pest megyéhez és ezután az ügy a Pest megyei hatósághoz fog tartozni. (28) Drugeth János nádornak, egyben fehérvári ispánnak Fejér megyei alispánja a szolgabírákkal együtt 1333. febr 22-én adott ki oklevelet Solton az egész Szalk falu és községbírája ügyében. (29) Solt szék hatóságának működésére nézve ez az első adatunk. Az önálló Solt széket és Pest megyéhez való kapcsolódását külön fejezetben fogjuk tárgyalni. Fejér megye a Dunántúlon is határos volt kezdetben Visegrád, majd a Duna kétparti Pest megyével. Fejér megye határainak vizsgálatakor feltűnő, hogy északi határa a Duna-Tisza közi Varsánnyal szemben folytatódik a Dunántúlon, ugy azonban, hogy a Nagy-sziget (Csepel-sziget) ékszerűen benyúlik Pest megye területébe, mely sosem tartozott Fejér megyéhez, ennek külön szervezett igazgatása volt. Kristó Gyula egyetlen és tévesen lokalizált adat szerint Csepel-szigetet Fejér megyébe "kebelezi be". Állításának alapja az 1281-ben elmlített Thamasy föld, melyet ő Lórév mellé helyez a szigetre, valójában Lórévvel szemben volt a Dunántúlon.(30)