Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

A Duna jobbpartján Pest megyeinek nevezett települések és birtokok: Érd 1278-ban, Horhi 1300-ban, Bicske 1450-ben, Bod 1339-ben, Diód 1417-ben, Dömös 1398-ban, Keza 1339-ben, Kuldó 1337-ben, 1450-ben, Kürt 1453-ban, Sóskút 1458-ban, Szentlászló 1453-ban, Tétény 1454-ben, stb.(9) Pest "kétparti" megye emléke még 1342-ben is él, amikor az Óbuda melletti Békásmegyerről azt írják "in comitatu Pestiensi seu Pilysiensi". Ekkor már létezik Pilis nemesi megye is, amelyik a Duna jobbpartján Pest megye helyébe állt részben. (10) A pilisi egykori erdőispánság déli határát jelzik a következő adatok. Pomáz 1287-ben "sub comitatu Pelysiensi" terül el. Ebben az időben azonban Pilis már sokkal inkább nemesi megye, mint erdőispánság. Az erdőispánsághoz időben közelebb van az az 1278-as adat, miszerint "in Pomaz sub silva Pilis existentem." (11) Vagyis Pomáz nem tartozik magához a Pilis erdőséghez, hanem az "alatt" foglal helyet, ami egyként utalhat a Pilis megye hegységi és a Pomáz falu síksági jellege közötti szintkülönbségre, illetve arra, hogy Pilis megyéhez képest Pomáz délre van. Az egyházi szervezet keretén belül a vizsgált területet 1275-ben "parochia Pestiensis" alakban jelölik, sőt 1367-ben "districtus castri Pestiensis"-nek írják a megye területét. Az Óbuda melletti Békásmegyerről azt írja egy 1342-ben kelt oklevél "in comitatu Pestiensi seu Pilysiensi". Figyelemre méltó, hogy az Anjou okmánytárban ebből az oklevélből kihagyták a "seu Pilysiensi" szövegrészt. (12) Pest nemesi vármegye kialkulása a mindenkori államhatalmi központnak alávetve különleges folyamat. A "szabályosan" alakult királyi