Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

család másik ága, melynek családfője ekkor Ujszászi Bertalan továbbra is helyben lakott Ujszászon. (326) A török összeírónak 1559-ben ugyan azt vallották az újszásziak a két Ujszászi testvérről, hogy Egerbe menekültek. Bizonyos azonban, hogy Egernek az 1552. évi ostromot kiállt védői között nem szerepelnek. Eger török általi körülzárása szeptember 9-én fejeződött be, öt nappal Szolnok eleste után. Valószínű, hogy az Ujszászi testvérek, ha akartak volna, akkor sem juthattak volna már be a várba. Eger hősi helytállása azonban "csábíthatta" ezt a katonai hagyományokkal rendelkező családot. Az egri gyalogos tiszteknek 1553. ápr. 7-én készült névsorában szerepel Ujszászi György. Később feltűnik Ujszászi Lőrinc losvastiszt is, akinek a lajstromba feltüntetett szolgálati ideje 1554. ápr. 23. -jun. 30. Szolgálati napjainak itteni száma 69. Lovasainak száma 6. (327) A család magyar királyságbeli és hódoltsági ága között nem szakadt meg a kapcsolat az elválasztó államhatár ellenére sem. Például 1557. jul. 12-én királyi emberek sorában találjuk Ujszászi Bertalant és Lőrincet, amikor Zyraky Balázst Nádasdy Tamás parancsára és adományából beiktatják - nem a helyszínen! - Tápióbicske birtokába. (328) Vagyis ennél a fontos jogi aktusnál egymás mellett szerepel Pozsonyban az Ujszászi nemes családba tartozó egri vitéz és a török rája. Ujszászi Lőrinc továbbra is Egerben katonáskodott, 1570-ben várnagyként említik, nem lehetett tehát tehetségtelen harcos. Pest megye szolgabírói sorában Ujszászi Mihály tűnik fel 1566-ban. Ettől az évtől kezdve vannak adataink Pest és Heves, illetve Pest és Solt megye közös