Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

találunk adatokat, Buda török kézre kerülése után a Duna jobbparti Pest megye teljesen Pilis megye sorsában osztozott. A török által megyéje területéről elűzött Pest megye hatóságának a tízenötéves háború (1593-1606) eredményei hozták meg a lehetőséget, hogy legalább a tisztikar egy része visszaköltözhessen a megye területére. Vác visszafoglalása a töröktől volt az a haditény, amelyik lehetővé tette a Vácra és környékére való visszaköltözést 1620. november 4-ig, amikortól a város ismét a töröké lett. A XVII. századi dikális kivetésekben Vác meg is jelenik, mint Pest megyei település. (270) Budai Bornemissza Pál Pest megyei szolgabíró 1619-ben költözött Vácra valószínűleg azért, mert Pilis megye dicatoraként közelebb akart lenni Pilis megyéhez. (271) Itt székelt a pozsonyi kamara kezelésében lévő Csepel-szigeti és óbudai királyi és királynéi egyesített uradalmak ispánja is, aki az 1610-es években Veresmarti Mátyás volt. (272) Nem utolsó sorban harmincadhivatal működött a török alól felszabadított Vácon. Mindezeket a magyar hivatalokat és hivatalnokokat elsöpörte, elköltözésre kényszerítette Vácnak újbóli török kézre kerülése 1620. nov. 4én. A megye hatóságának emberei tehát ismét elhagyták magát a megyét egy időre. De az 1660-as években megintcsak beszivárogtak a még török megszállás alatt lévő Vácra, a szigeti Tordára és Fótra. Ez az időszak azonban már kívül esik mostani témánk időkörén, ezért ezzel nem foglalkozunk.