Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

Bevezetés avagy Pest-Pilis-Solt vármegye ismerete

Különösen szembeötlő ez a hiány - például - Istvánffynál, aki igen részletesen írja le az 1514-es parasztháború eseményeit, közöttük a Pest környékén történteket, mégsem hivatkozik arra a nem jelentéktelen tényre, hogy Szentlőrinc (Gubacstól keletre) melletti táborából Nógrád, Hont, Pest és Heves megye hatósága körlevelet bocsátott ki más megyék nemeseihez, melyben a paraszthadak mielőbbi szétverésére szólította fel a nemesség megyei közösségeit. Ezek közül az Abauj vármegye nemeseihez írt eredeti példányt ismerjük. (1) Oláh Miklós, amikor 1536-ban hazájáról álmodik Brüsszelben, bő festékkel, széles ecsetvonásokkal festi az ország közepének tájait is, de Pilis és Pest megyét meg sem emliti. Pest, Pilis és Solt megye "esmérete" tulajdonképpen Bél Mátyással kezdődik, ennek a disciplinának is ő áll az elején, mint annyi minden másnak. Természetesen tőle erednek azok a kegyes tévedések is, amelyek a három egyesült megye megítélésének alapját képezik mindmáig, de az is lehet, hogy ezek már Bél Mátyás idejére meggyökereztek a megye nemesi közönségében és Bél Mátyásnak "csupán" annyi az érdeme, hogy ezeket maradandó módon az utókorra hagyományozta. Lássunk néhányat ezek közül a kegyes ferdítések közül. A három megye kezdetben külön működött, "Mihelyt azonban a királyi székhelyet Budára tették át, Pilis megye összeolvadt a pestivel." Nos, ne firtassuk, hogy Bél Óbudára vagy Budára gondol-e, minden esetre ezek már régen királyi székhelyek, amikor a nevezett megyék még nem is léteznek. Másrészt a nádori közös közgyűlések az Anjou-kor termékei, pusztán azért, mert a XIV-XV. században a nádor Pest és Pilis megyének közös