Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

• Az óbudai várnagy Óbuda három birtokos kezén volt az Árpád-ház kihalásakor, az Anjoukorban: király/király né, óbudai káptalan, óbudai apácák. Mindhárom földesuraság városrészét és birtokát külön szervezet irányította. Természetesen a királyi/királynéi városrész élvezte a legnagyobb kiváltságokat, bár a földesúr képviselője jelentékeny módon szólt bele az önkormányzat munkájába. Ezt a képviselőt kezdetben óbudai várnagynak, majd az óbudai királyi ház konzervátorának, rektorának hívták, később mégis az óbudai várnagy megnevezés állandósult. Bonyolítja a helyezetet, hogy az Anjou-kor elején a király olykor a nádort nevezte ki óbudai várnaggyá, aki később, lévén hogy neki az országot kellett járnia illetve a Drugethek esetében birtokai messze feküdtek, a saját maga által kijelölt alnádorra testálta ezt a hivatalt. Ennek volt következménye, hogy az alnádorok Óbudán laktak folyamatosan. (253) Iván, comes az óbudai királyi palota alvárnagya 1305-ben említettik. Mihály comes az óbudai várnagy 1309-ben, Jekmin az óbudai várnagy 1329-ben, egyben nádori albíró is stb. (254) Károly Róbert 1322. dec. 27én kelt oklevelében meghagyta az óbudai káptalannak, hogy Pest megye hatóságának szóló levelét "hites személyek utján kézbesítse." Az óbudai káptalan 1323. jan. 14-én jelentette a királynak, hogy meghagyására kézbesíteni akarta Pest megye hatóságának a király levelét, de "vacante iudicatus vicepalatinatus vestri" ezt nem tudta teljesíteni. (255) Ebben az esetben is látjuk - már említettük -, hogy a királytól Pest megye hatóságához az út az alnádoron, a nádori albírón keresztül vezetett. Az alnádor mintegy az alispán szerepét töltötte be. Drugeth Fülöp nádor (1322-